MŰVÉSZETTÖRTÉNET

Kiknek ajánljuk a művészettörténeti felvételi előkészítőt?
1. Egyetemi felvételire készülőknek (ELTE művészettörténet szak; PPKE művészettörténet szak; Pécsi Egyetem, művészettudomány szak; tanárképzők rajz szakjai; Képzőművészeti és Iparművészeti Egyetem)
2. Idegenvezetést magasabb, igényesebb szinten űzni kívánóknak
3. Átlagműveltségüket növelni kívánóknak
Kiknek ajánljuk a hosszabb, 132 órás tanfolyamot?
Mindenkinek, hiszen az elsajátítandó anyag meglehetősen nagy, s bizonyos területek elsajátítására csak így jut idő. Minden olyan egyetemre jelentkezőnek, aki szeretné, ha jelentősen megnőne ezáltal az esélye a sikeres felvételire.
Miért ajánljuk, hogy már 11. osztályos (régi 3. osztály) korban előkészítőre járjanak?
Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy a nagyszámú ismeretek pótlása és a képességek megfelelő szintre hozása érdekében érdemes már 11. osztályos korban elkezdeni az előkészítőt. Statisztikailag bizonyítható, hogy a két éven át készülők közül nagyságrendekkel többet vesznek föl.
Miért nélkülözhetetlen művészettörténetből a felvételi előkészítő?
Az ELTE Művészettörténeti Tanszékén 1991-ben vezették be az írásbeli felvételit művészettörténetből. Azóta egyértelműen kiderült, hogy az egyetem, s így a művészettörténeti felvételik, illetve a középiskolai oktatás között nincs kapcsolat, sőt óriási szakadék tátong. Megdöbbentőek az írásbeli tesztek és esszék eredményei: 1999-ig pl. az írásbelik pontszáma alapján a jelentkezőknek mindösszesen kb. 15-20 %-a (!) jutott el a szóbeliig. Pedig óriási az érdeklődés a szak iránt, az egyetemre jelentkezők száma minden évben meghaladta a háromszázat. (2000-ben a nyelvvizsga-követelmények módosították az adatokat.) Hozzá kell tenni, 1998-tól, immár akreditált formában a PPKE-re is lehet művészettörténetből felvételizni, sőt a Debreceni Egyetemen más szakok hallgatójaként speciális kollégium formájában lehet tanulni.
A mai magyar középiskolai oktatásban a művészettörténet háttérbe szorul. A középiskolai rajzóra elsősorban készségtárgy, és nem nyújt - tisztelet a kivételnek - megfelelő szintű elméleti (művészettörténeti) képzést. A nemzeti alaptantervben továbbra sincs önálló művészettörténeti óra (irodalom-, történelem- és rajzórákon kellene szétosztani az ismereteket), de ha van is, akkor sem művészettörténészek tanítják, hanem elsősorban rajztanárok és képzőművészek. Ennek az az oka, hogy Magyarországon csak most indítják újra el a tudományegyetemi szintű középiskolai művészettörténettanár-képzés. A középiskolai hiányosságokat jelen pillanatban igazán csak művészettörténeti felvételi előkészítőkön lehet pótolni.
Miért javasoljuk, hogy hozzánk járjanak művészettörténetből?
Az előkészítők eredményességét tekintve hosszú évek óta az 1. helyen állunk, ami nemcsak a legtöbb felvett diákot jelenti, hanem pl. a Lyka Károly versenyen (OKTV) elért sikereket is (az elmúlt öt év során két-két 1., 2. és 5., továbbá egy-egy 3. és 4. helyezés!). Tanárunk immár 10 éves tapasztalattal rendelkezik a felvételire való előkészítés terén. A művészettörténész az egyik legjelentősebb kortárs művészeti múzeumi intézmény vezetője, egyetemi oktató, továbbá az eleddig egyetlen művészettörténeti tesztkönyv szerzője, mely az ősz folyamán jelenik meg.
Milyen módszerekkel, eszközökkel folyik az oktatás az előkészítőn?
A középiskolából kikerülő diákokban általában teljesen naiv kép él a művészettörténet tudományáról, s nagyfokú ismerethiánnyal küszködnek. Ez arra ösztönzi a felvételi előkészítőkön tanítókat, hogy az alapoktól kezdjék el az oktatást. Az előkészítő legnagyobb részében tehát diavetítéses (!!!) előadás formájában kell, hogy pótoljuk azt, amit nem tanítanak a középiskolai órákon, s a magyar nyelvű művészettörténeti szakirodalom olvasása sem helyettesíthet. A művészettörténet esetében különösen kiemelendő a vizualitás, a vizuális emlékezés és a gondolkozás képessége. A képek, a vizuális élményanyag létfontosságú alapja a művészettörténetnek. Olyan alap, amelynek hiányát a szakirodalom állandó olvasása, az idegen nyelvek tudása sem pótolhatja. A jó művészettörténész feje nem olvasmányokkal, nézetekkel és hangzatos idézetekkel van tele, hanem festmények, szobrok, iparművészeti alkotások és épületek képeivel. Ezt a képességet mind a felvételi előkészítőn, mind az egyetemen az emlékmeghatározás elnevezésű órán próbálják fejleszteni. Ennek lényege, hogy a tanuló a képek alkotóhoz kötésében, témájának, tartalmának, technikájának és stílusának megállapításában, továbbá a művek datálásában kellő gyakorlatra tegyen szert. Az év során éppen ezért is legalább 1000 színes diakép kerül levetítésre.
A felvételik tapasztalata alapján az előkészítő tematikáját tekintve két terület kap bizonyos fokig prioritást. Az egyik a középkor művészete, mivel e korszak jelenleg a középiskolai irodalom- és történelemoktatás neuralgikus pontja. Hogy csak egyetlen példát említsünk: a késő középkor egyik legolvasottabb, legismertebb művét, Jacobus da Voragine Legenda Aureáját nem találjuk a középiskolai tananyagban (!). A másik terület az elmúlt fél évszázadnak köszönhetően a keresztény kultúrával és a Bibliával kapcsolatos ismeretek pótlása, hiszen az európai művészet története jórészt a keresztény művészet történetével egyenlő.
A teljességre törekvő felvételi igények miatt egyébb programokat, 'pótórákat' is javaslunk, egyedileg, ill. tanár segítségével: művészettörténeti célú kirándulás, múzeumlátogatás, időszaki kiállítások rendszeres megtekintése, művészeti folyóiratok, periodikák olvasása.