Információk felvételizőknek
az angol szakról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1. A felvétel feltételei
Ahhoz, hogy felvételt nyerjünk az angol szakterület
valamelyik szakára, teljesítenünk kell a felvétel követelményeit,
a felvételin számot kell adnunk nyelvi, nyelvészeti,
irodalmi és kulturális tájékozottságunkról, továbbá
félreérthetetlen tanúbizonyságát kell adnunk lelkesedésünknek,
szakunk iránti őszinte érdeklődésünknek. Ezek a követelmények
viszonylag tisztán lefektetettek, a felkészülésnek tehát
nem lehet akadálya az, hogy nem tudjuk, mit is tanuljunk.
Mint minden felsőoktatási képzésnél, az angol szakos
felvételihez is rendelkeznünk kell érettségi bizonyítvánnyal.
"Alapképzésre az jelentkezhet, aki érettségi bizonyítvánnyal
vagy felsőfokú végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal,
oklevéllel rendelkezik". Teljes vizsgamentességet biztosít,
tehát csak besétál az egyetemre/ főiskolára az a tehetséges
diák, aki az angol OKTV-n 1-10. helyezést ér el. Az
írásbeli alól felmentést jelent az A vagy B osztályzatú
Cambridge Proficiency nyelvvizsga (a C osztályzatú és
a TOEFL nem számít). Fontos még e helyt kitérni a két
szakra jelentkezők felvételijének sajátosságaira. Fontos,
hiszen a legtöbb felsőoktatási intézményben a nyelvszakok
(így az angol is) főleg előre megadott szakpárban kerül
meghirdetésre. Egyre ritkább lesz tehát a 2002 előttig
még gyakori "egyszakos" angolos, bár ezek a képzések
is sok helyen megmaradnak. Kétszakos (szakpáros) jelentkezés
esetén a választott szakok a vizsgatárgyak (tehát például
angol-francia ötéves bölcsész szakpáron angol és francia).
"Egyszakos angolos" jelentkezés esetén az egyetlen vizsgatárgy
az angol. Megjegyzendő, hogy a felvételnek nem feltétele
semmilyen nyelvvizsga megléte, hiszen a jelentkező a
felvételi vizsga során fog számot adni nyelvi felkészültségéről
és a szakterülettel kapcsolatos tudásáról. Az általános
tapasztalat azt mutatja, hogy a felvételizők nyelvtudása
valahol a "rigós" közép- és felsőfok közé esik, de mindenképpen
meghaladja azt a tudásszintet, amivel a felvételizők
a középiskolát elhagyják.
A felvételi vizsga "versenyvizsga"; célja, hogy valóban
azok kezdhessék meg angol szakos tanulmányaikat, akik
a legalkalmasabbak, legfelkészültebbek. Mint arról még
a későbbiekben szó lesz, az angol szak, noha ún. "nyelvszak",
elsődleges célja nem a nyelvtudás fejlesztése, hanem
az angol nyelvhez, irodalomhoz, kultúrához és nyelvpedagógiához
kapcsolódó tudományok magas szintű megismertetése a
hallgatókkal. Ehhez igazodnak a felvétel követelményei
is. Az egységes írásbeli felvételi vizsga hasonlít a
nyelvvizsgához, azzal a különbséggel, hogy fordítást
nem tartalmaz, és nagyobb hangsúlyt fektet a globális
szövegértés, logikus gondolkodás és fogalmazási készség
felmérésére. A következő megmérettetés, ami a tulajdonképpeni
"szakos szűrő", a szóbeli forduló, ahol az angolos nyelvi
fordulatok, színes szókincs és általános nyelvi kifejezéskészség
mellett azt is vizsgálják, hogy a jelölt mennyire jártas
az angol-amerikai kultúrában, irodalomban, nyelvészetben,
és képes-e ezen tudását úgy közvetíteni, hogy kiderüljön,
nemcsak bemagolta, de fel is dolgozta, magáévá tette
és saját magának renszerezte tudását. Azt is jó néven
veszik a felvételiztetők, ha a hallgató-jelölt egyéni
meglátásokkal, kreatív gondolatokkal áll elő, amelyeket
saját érveivel alá is tud támasztani.
Az alábbiakban az ELTE BTK négy (egyszakosoknak) ill.
ötéves (kétszakosoknak) angol nyelv és irodalom bölcsész
szak illetve a hároméves nyelvtanári szak szóbeli felvételi
követelményei kerülnek részletes bemutatásra. Az egyes
intézmények által hirdetett különböző angol szakok követelményei
ugyan egyes részleteikben eltérhetnek ettől, de abban
biztosak lehetünk, hogy az ELTE BTK-ra megkövetelt kötelező
és ajánlott irodalmak alapos ismerete birtokában sehol
sem érheti meglepetés a jelentkezőt.
A szóbeli vizsga három részből áll: az első általános
társalgás egy adott témában, melyet általában a felvételiztető
vet fel, legtöbbször egy kép kapcsán. A második rész
a nyelvtani ismereteket hivatott felmérni. Itt megkívánják
a középiskolában tanult nyelvtani kategóriák (pl.: szófajok,
mondatrészek, igeidők) angol nyelvű ismeretét, tehát
az ismert leíró nyelvtankönyvek gerincanyagát.
A nyelvtani vizsgarész általában a következő elemekből
áll(hat):
-hangos felolvasás ( a kiejtés ill. értelmes mondattagolás
ellenőrzésére)
-gyorsfordítás magyarról angolra (nyelvtani helyesség,
pontosság)
-egymáshoz hasonló szerkezetű mondatok összehasonlító
elemzése
-rövid szövegrészlet nyelvtani elemzése: szavak szófajának
megadása ,igeidők és ismertebb szerkezetek azonosítása,
a mondaton belüli viszonyok felismerése.
Ha a nyelvtanon túl vagyunk (a sorrendet egyébként
általában magunk döntjük el, a felvételizőt gyakran
megkérdezik, hogy melyiken akar előbb "átesni") jön
az irodalom, ahol a megkövetelt és ajánlott olvasmányok
listája némileg hosszabb. Nem árt, ha a konkrét művek
élményszerű ismerete (olvasása) mellett a felvételiző
tisztában van az angol nyelvű irodalom irodalomtörténeti-
és elméleti sajátosságaival, rálátása van annak fejlődési
ívére, tisztában van irodalomtudományi fogalmakkal és
képes az olvasott művek kritikus elemzésére is. Az is
fontos, hogy legyen kedvencünk, aki különösen közel
áll a szívünkhöz, legyen olyan irodalmi személyiség,
mű vagy stílusirányzat amelyet az általában elvártnál
kicsit behatóbban ismerünk. Ezutóbbi tudásunkat aztán
igyekezzünk is megcsillogtatni a felvételi bizottság
előtt.
2. Mit is tanul egy angol szakos , és merre
mehet a szakon belül
Vegyük a "best-case scenario"-t. Sikeres felvételink
nyomán szakfelvételi engedélyünket kezünkben szorongatjuk,
s várjuk a szeptembert. Néha úgy érezzük, már a felvételire
tudni kellett mindent, amit az angol nyelvről, irodalomról
és kultúráról tudni érdemes. Ez azonban koránt sincs
így. Nézzük, hogyan épül fel az angol szak (ismét vegyük
alapul az ELTE BTK 8- ill. 10 féléves bölcsészképzését-
a tanárszak eltéréseiről is említést téve).
2002 őszétől, a kreditrendszer bevezetésével az eddigiektől
némileg eltér az új követelményrendszer. Ezek szerint
2002-től nem tanegységekben, hanem kreditpontokban kell
gondolkozni. A bonyolult kreditrendszerrel és az őrült
számolgatással azonban elég megismerkedni akkor, ha
már felvettek minket. Most inkább lássuk, miből is állnak
egy angol szakos tanulmányai.
A képzés alapvető tagolása nem változott. E szerint
három nagyobb szakaszt különböztetünk meg a képzés teljes
idején belül: az alapozó képzést, amely nagyjából az
első két félévet fedi le, a törzsképzést és a szakképzést.
Aki tanári képesítést is kíván szerezni, teljesítenie
kell az általános tanárképzési követelményeket (pszichológia-pedagógia),
továbbá saját szakján a szakmódszertani képzést is.
Az alapozó képzés keretén belül a gólyát bevezetik az
angol-amerikai irodalomtudományba (elméleti, kultúrtörténeti
háttér), a nyelvészetbe, és az angol-amerikai kultúrába-történelembe.
Ezen kívül nyelvgyakorlati és szakmai nyelvhasználati
órákon elmélyítheti, bővítheti nyelvtudását (szókincsét,
nyelvi-kulturális "tudatosságát"), és elsajátíthatja
az angolszász világban sztenderdként alkalmazott retorikai,
fogalmazási szabályokat, a jó esszé írásának, a gondolatok
rendszerezésének és meggyőző közvetítésének "trükkjeit".
Az első évet, és egyben az alapozó képzést nyelvi szűrővizsga
zárja le.
A törzsképzés már a második szemeszterben elkezdődik,
ekkor kezdődik csak a java, amiért igazándiból idejöttünk.
Előadások és szemináriumok keretében megismerkedünk
az angol regény, dráma, költészet történetével és a
modern angol irodalommal. Az amerikai irodalmat két
szemeszteren keresztül oktatják. A törzsképzés irodalmi
stúdiumait az "angol irodalom szigorlat" zárja le.
A nyelvtudományon belül szintén előadás-gyakorlat párosításban
ismerkedünk meg az egyes nyelvészeti szakágakkal, a
fonetika-fonológiával, a szintaxissal, a nyelvtörténettel
és a dialektológiával. Mindenki számára kötelező továbbá
az angol alkalmazott nyelvészet témakörében indított
előadásból levizsgáznia (vagy elegánsabban mondva kollokválnia).
A törzsképzéshez az irodalmi és nyelvtudományi tanulmányok
mellett hozzátartozik még Anglia története (2 félév)
és az Egyesült Államok története (1 félév), valamint
3 további nyelvfejlesztő gyakorlat elvégzése is (szókincsfejlesztés,
tematikus nyelvfejlesztés és haladó szakmai nyelvhasználat).
A nyelvészeti modult nyelvészeti szigorlat, az egész
törzsképzést pedig egy nyelvi alapvizsga zárja le. Ha
mindezeken túlvagyunk, akkor jön az igazi "Hawaii",
hiszen innentől kedvünkre szakosodhatunk, majdnem teljesen
szabadon mazsolázhatunk az érdekesebbnél érdekesebb
szakkurzusok közül. Három szakirányba indulhatunk el:
1. nyelvészet 2. anglisztika 3. alkalmazott nyelvészet
(az anglisztika magában foglalhatja az amerikanisztika
(amerikai irodalom, töri, kultúra), a nyelvészet pedig
az amerikai nyelvészet kurzusait. A szakirány megválasztása
fontos döntés, hiszen ekkor tesszük le voksunkat szakdolgozati
témánk szakága mellett is. Minden szakirányú képzés
magában foglal ugyanis tutoriális szemináriumokat, amelyek
a szakdolgozat-írás módszertanának elsajátítására nyújtanak
kiváló lehetőséget. Kiderül tehát, hogy mindenki meg
fogja találni azt az órát, ami érdeklődési körének,
irányultságának leginkább megfelel. S ha még ennél is
többet akar valaki tanulni, önálló programokat is elvégezhet
(ezek több, meghatározott tanegységből állnak, melyeket
hiánytalanul teljesíteni kell), és az általa végzett
"programtöbblet" megjelenik a diplomája szövegében is.
Fontos még megjegyezni, hogy a tanári képesítést szerezni
kívánó hallgatók számos olyan szakmódszertani kurzus
közül választhatnak, amelyek megkönnyítik a későbbi
specializációt, a nyelvtanításon belüli szakosodást.
Így például rendszeresen meghirdetésre kerülnek órák,
melyek témája az üzleti angol tanítása, a szóbeli fordítás,
az Internet használata a nyelvtanításban, a szakmai
nyelv tanítása, a stilisztika, a nyelvvizsgák, a kultúraközi
kommunikáció vagy éppen az interkulturális tanulás.
Ezen kívül a tolmács-fordítói, esetleg műfordítói életpálya
iránt komolyabban érdeklődők választhatnak műhelyjellegű
szemináriumokat, ahol az angol-magyar/ magyar-angol
műfordítás rejtelmeibe vezetik be őket.
Az angol nyelvtanári (főiskolai szint) hallgatók órái
nagyon hasonlóak az egyetemi szintű (bölcsész) képzésben
meghirdetett kurzusokhoz, az esetek többségében meg
is egyeznek. Speciális "nyelvtanári" órák az országismeret
és a komplex készségfejlesztés.
3. A diploma után...
Tegyük fel, hogy most már nem szakfelvételi
engedélyünket, hanem diplománkat szorongatjuk a kezünkben.
Még élnek bennünk a záróvizsga emlékei, és még nem kellett
lemondanunk könyvtárhasználati jogunkról. Ugyanakkor
már azon morfondírozunk, vajon mit kezdhetünk a kezünkben
lévő papírral és a fejünkben lévő tudással. Másként
fogalmazva, mik a karrierlehetőségeink.
Dönthetünk úgy, hogy tovább koptatjuk az iskolapadot,
és munka mellett felvételizünk valamelyik, a szakunkon
indított doktori képzésre- ezzel még 3-4 évvel kitoljuk
tanulmányainkat, melyet doktori disszertáció, annak
megvédése, és a PhD cím elnyerése zár. Aki erre az útra
lép, választhatja a tudományos karriert is, s filológusként,
kutatóként gyarapíthatja szakterületén a világ ismeretanyagát.
Angol szak elvégzése után (az ELTE-n) jelentkezhetünk
posztgraduális képzésre amerikanisztikából, modern angol-amerikai
irodalomból, az angol reneszánszból, nyelvészetből,
alkalmazott nyelvészetből. De nem muszáj alma materünk
falai között maradnunk: más intézményekben is jelentkezhetünk
PhD hallgatónak. Ha fordítóként, esetleg tolmácsként
szeretnénk a jövőben elhelyezkedni, érdeklődhetünk a
Fordító- és Tolmácsképző Központnál, tehát ehhez megint
csak még tanulni kell. Amennyiben tanári képesítést
szerez valaki, elhelyezkedhet pedagógusként a közoktatásban
vagy valamelyik nyelviskolánál, és karrierje során tovább
szakosodhat.
Amennyiben azonban nem az oktatás területén akarunk
elhelyezkedni, erre is számos lehetőség kínálkozik.
Az egyetemek/főiskolák rendszeresen szerveznek bölcsész
állásbörzéket, ahol részletes tájékoztatást kaphat az
immár diplomás (vagy diploma előtt álló) munkaerőpiaci
tényező, hogy milyen munkahelyeken keresnek bölcsészeket,
ezen belül is hol preferálják az angol szakon végzetteket.
Bár egy angol szakos okleveles bölcsész nem rendelkezik
például konkrét gazdasági vagy jogi szakismeretekkel,
sok multinacionális cég szívesen alkalmaz olyan fiatalokat,
akik közel anyanyelvi szinten bírják az angol nyelvet,
tudnak hatékonyan kommunikálni, szabatosan fogalmazni,
nyitottak a világra és az új ismeretekre, átfogó világképpel
és alapos általános műveltséggel rendelkeznek. Ilyen
értelemben a gazdasági-jogi szakképzetlenség még előny
is lehet, hiszen egy bölcsésznek nagyobb rálátása van
folyamatok egészére, és különben is, ma a legtöbb munkahelyen
munka közben tanulják meg a dolgozók azokat az ismereteket,
amelyek az adott munkakör betöltéséhez szükségeltetnek.
Egy másik lehetséges irány egy végzett angol szakos
számára a kommunikáció és média egyre bővülő, egyre
sokrétűbbé váló világa, amely komoly karrierlehetőségekkel
kecsegtet (nézzük meg például, hogy a mai kereskedelmi
ill. közszolgálati televíziókban hány bölcsész, azon
belül is volt angol szakos tevékenykedik.) Természetesen,
ha ez utóbbi pályát szemeltük ki magunknak, érdemes
az angol szakot egy másik szakkal, pl. kommunikációval,
médiával párosítani. Az Európai Uniós csatlakozás szintén
sok, eddig csak résnyire nyitott kaput tárhat szélesre,
főleg a több nyelvszakot egyszerre végzők előtt. Egy
vagy két nyelvszak, és valamilyen más területről való
szakismeret biztos elhelyezkedést jelent a végzettek
számára.
4. Hová menjünk angol szakra...
Angol szakos egyetemi és főiskolai szintű képzés
az ország összes jelentősebb egyetemén / főiskoláján
indul, nappali, esti és levelező formában (nem mindenhol
mindegyikben) szakpárban vagy ritkábban (főleg 2002-től,
a jellemző kétszakosság visszaállításától kezdve) egyszakos
képzésben is. Találunk angol szakot Pécsett, Miskolcon,
Debrecenben, Szegeden, Budapesten az ELTÉ-n, a Károli
Gáspár Egyetemen, a "Pázmányon", Veszprémben, továbbá
több vidéki városban tanárképző főiskolai szinten (pl.
Szombathely, Nyíregyháza). A fenti kérdésre azonban
majd a december környékén megjelenő, 2004-re vonatkozó
Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban foglaltak lesznek
az irányadóak. A felsőoktatás jelenlegi gyökeres átalakulása
ugyanis változásokat hozhat az egyes intézmények által
nyújtott képzési lehetőségek választékában is.
|
