| Információk felvételizőknek
az esztétika szakokról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mi is az esztétika?
Mivel az esztétika - sajnálatos módon - önálló tantárgyként
nem szerepel a középiskolai tantervben, s ebből kifolyólag
a felkészüléshez sem állnak rendelkezésre olyan - hagyományos
értelemben vett - tankönyvek, melyekkel egy érettségi
előtt álló diák biztosan találkozott már, talán nem
árt, ha a hasznos tudnivalókon kívül néhány szót magáról
a tárgyterületről is ejtünk.
Az esztétika a filozófiának az a szakága, amely az esztétikum
jelenségkörét, kategóriáit és törvényszerűségeit vizsgálja,
s amely egyebek között az esztétikai minőségek, a művészi
megismerés és élmény, illetve az ízlés kérdéseivel foglalkozik.
Jóllehet története egészen az ókorig nyúlik vissza,
e tudományterület változatlanul saját létjogosultságát
keresi, s közben igyekszik - úgy szemléletileg, mint
módszertanilag és fogalomhasználatában - elhatárolódni
más, hozzá közel álló tudományoktól. Szélsőségesen fogalmazva
az esztétika célja, hogy e határtudományok (művészetpszichológia,
művészetszociológia, művészet-történet, hermeneutika,
gyakorlati filozófia, antropológia stb.) fogalmai közül
minél többet "kisajátítson", s ily módon megalkotva
egyéni terminológiáját önálló tudománnyá váljon.
Ugyanakkor, míg az esztétika legitimitásra és autonómiára
törekszik, hogy ez által elfogadtassa magát velünk,
talán észre sem vesszük, hogy életünk minden egyes szféráját
áthatják az "esztétizálódási folyamatok" (Wolfgang Welsch),
melyeknek nem minden formája nevezhető egyértelműen
pozitívnak. Ezek felismeréséhez és leleplezéséhez is
szükségünk van egyfajta esztétikai "alaptudatra", ami
elvezet minket annak a ténynek a felismeréséhez, hogy
bár az esztétikai jelentések univerzumában a művészet
minden bizonnyal különösen fontos terület, de nem az
egyedüli. A felvételi előkészítőn a vizsgafeladatok
megoldásához szükséges tárgyi ismeretek feldolgozása
mellett e (speciálisan esztétikai) gondolkodásmóddal
is megismerkedhetnek a felvételire készülők.
Az esztétika legáltalánosabb kérdéseivel az általános
esztétika, a kifejezetten a művészetekre vonatkozókkal
a művészetelmélet, míg az egyes művészeti ágak általános
törvényszerűségeivel az ágazati esztétikák (képzőművészet-,
építészet-, színház-, irodalom-, zene-, fotó-, filmesztétika)
foglalkoznak.
Felvételi követelmények
ELTE-BTK
A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. Alapvetően kétféle
feladatból tevődik össze: a modern művészeti területekkel
kapcsolatos elemi műveltséget mérő tesztfeladatokból,
illetve a jelöltek mű- és elméleti szövegelemző készségét
mérő esszékérdésekből. Az elemzések elvégzéséhez a gimnáziumi
törzsanyag ismeretén túl egyéb külső forrás nem szükséges.
A szóbeli vizsgán a beszélgetés a következő elméleti
művekhez kapcsolódik:
Arisztotelész: Poétika. Pannon/Klett, Bp. 1997.
Lessing: Laokoón. Akadémiai, Bp. 1997.
Schiller: A naiv és szentimentális költészetről. In.
u.ö. Válogatott esztétikai írásai. Magyar Helikon, Bp.
1960.
Nietzsche: A tragédia születése. Európa, Bp. 1986.
Eichenbaum: A formális módszer elmélete. In: Irodalmi
elemzés. Gondolat, Bp. 1974.
Jauss: Az irodalomtörténet, mint az irodalomtudomány
provokációja. In: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat
- irodalmi hermeneutika. Osiris, Bp. 1997.
PPKE-BTK
A felvételi vizsga két fő részből áll: írásbeli vizsgából,
amely a NAT gimnáziumi törzsanyagára épül, kiegészítve
néhány, az esztétikát is érintő alapművel. A másik fő
rész a szóbeli vizsga, amely az általános műveltségen
túl, a felvételiző művészetek iránti érzékenységét,
bölcseleti alapismereteit ítéli meg.
Felvételi olvasmányjegyzék:
Gombrich, E.H.: A művészet története, Bp., 1983. (ajánlott
háttérirodalom)
Platón: Lakoma, in: U.ő.: Összes művei I, Bp., 1984.
Schiller, F.: A naív és a szentimentális költészetről,
in: U. ő.: Válogatott esztétikai írások, Bp., 1960.
Tolsztoj, L.: Mi a művészet?, in: U. ő., Tanulmányok,
cikkek, vallomások, Bp., 1967.
Kosztolányi Dezső: Ady Endre IX (eredeti címe: Az írástudatlanok
árulása. Különvélemény Ady Endréről, in: U. ő., Egy
ég alatt, Bp., 1977, 220-239.
Fülep Lajos: Művészet és világnézet, in: U. ő.: Művészet
és világnézet, Bp., 1976.
Weöres Sándor: A vers születése, in: Egybegyűjtött írások
l: Bp. 1975.
Gadamer, H.G.: A szép aktualitása, in: U. ő.: A szép
aktualitása, Bp., 1984.
Danto, A.C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?,
in: U. ő.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?,
Bp., 1997.
PTE-BTK
Az írásbeli vizsga a középiskolai irodalom és történelem
tananyag filozófiával és esztétikával kapcsolatos anyagrészei,
valamint a kötelező irodalom alapján megírandó tesztből
és esszéből áll.
A szóbeli vizsga során a bizottság beszélgetést folytat
a jelölttel a kötelező irodalomban felsorolt - húzás
útján kiválasztott - egyik műről.
Kötelező irodalom:
Platon: A lakoma című dialógusa. In. id: A lakoma, Phaidrosz.
Teljes gondozott szöveg. Fordította Telekdy Zsigmond
és Kövendi Dénes. A szöveget gondozta, az idézeteket
válogatta, a szövegmagyarázatokat, kérdéseket és kiegészítő
fejezetet írta: Steiger Kornél. Ikon, Bp. 1994.
Arisztotelész: Poétika és más költészettani írások.
Fordította: Rioók Zsigmond. Szerk.: Bolonyai Gábor.
PannonKlett, Bp. 1997. (=Matúra, Bölcselet)
Descartes, René: Értekezés a módszerről. Szemere Samu
fordítását átdolgozta, a kötetet szerkesztette és a
jegyzeteket összeállította: Boros Gábor. Ikon, Bp. 1992
(=Matúra, Bölcselet)
Diderot, Denis: Színészparadoxon. Fordította Görög Lívia.
In: id: Színészparadoxon. A drámaköltészetről. Magyar
Helikon, Bp. 1966. 5-98. p.
Lessing, Gotthold Ephraim: Hamburgi dramaturgia: Meghirdetés;
Tizenegyedik szám; Tizenkilencedik szám; Huszonharmadik
szám; Huszonnegyedik szám. Fordította: Tímár Ilona.
In: id: Válogatott esztétikai írásai. Válogatta és az
utószót írta: Balázs István. Gondolat, Bp. 1982. 375-399.
p.
Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése, avagy görögség
és pesszimizmus. Fordította és a jegyzeteket írta Kertész
Imre. Európa, Bp. 1986.
Bahtyin, Mihail Mihajlovics: A szó az életben és a költészetben:
a szociológia poétikai alapkérdései. Fordította Könczöl
Csaba. In: id: A szó az életben és a költészetben. Európa,
Bp. 1985. 5-54. p.
Eco, Umberto: A nyitott mű poétikája. Fordította: Zentai
Éva. In: id.: A nyitott mű: válogatott tanulmányok.
Gondolat, Bp. 1976. 24-58. p.
Barthes, Roland: A szöveg öröme. Fordította: Mihancsik
Zsófia. In: id.: A szöveg öröme: irodalomelméleti írások.
Osiris, Bp. 1996. 75-116. p.
Gadamer, Hans Georg: A szép aktualitása: a művészet,
mint játék, szimbólum és ünnep. Fordította: Bonyhai
Gábor. In: id.: A szép aktualitása. T-Twins, Bp. 1994.
(Athenaeum-könyvek). 11-84. p.
A vizsga során azt vizsgálják, hogy a jelölt tájékozott-e
a középiskolai irodalom és történelem tantárgyak filozófiával
és esztétikával kapcsolatos anyagrészeiben, valamint
képes-e elemző módon tárgyalni a fenti olvasmányjegyzékben
megadott szövegek egyikét, kiemelve annak fontosabb
megállapításait, értelmezve a benne szereplő filozófiai
és esztétikai fogalmakat. Az irodalom és történelem
tananyag mindazon fejezeteit számon kérik, melyek filozófiai
és esztétikai kérdéseket tárgyalnak.
Az esztétika szakos képzés
A képzés menete nem azonos a különböző egyetemek (ELTE,
PPKE, PTE) esztétika szakjain, de az alapvető, több
féléves előadássorozatok figyelembevételével mégis meghatározható
egy közös irányvonal. Ide tartoznak például az esztétika
történettel, a filozófiai esztétikával vagy az ágazati
esztétikákkal foglalkozó kurzusok. Ami az egyéb előadásokat
illetve a hallgatók közös munkáját igénylő szakszemináriumokat
illeti, ezek meghirdetésére döntő befolyással van az
egyes egyetemeken dolgozó szakembergárda összetétele,
az egyes oktatók tudományterületi preferenciái. Példának
okáért előfordulhat, hogy Pesten nagyobb a kínálat a
zeneesztétikai stúdiumokból, míg Piliscsabán vagy Pécsett
több drámaesztétikával kapcsolatos tárgyat vehet fel
a hallgató. A műelemző és szövegolvasó kurzusok mindhárom
egyetem esztétika szakján egymást kiegészítve visznek
változatosságot az ismeretek elsajátításába.
Az esztétika szak mindhárom egyetemen csak szakpárként
vehető fel. A lehetőségek tárháza nagy, mégis érdemes
kiemelni pár olyan szakot, melyhez igen jól társítható
az esztétika: pl. filozófia, művészettörténet, magyar,
történelem, idegen nyelvek stb. Az említett szakokon
lehetőség van a tanári képesítés megszerzésére (míg
az esztétika szak esetében ez nem lehetséges), s ha
a hallgatóból az egyetem elvégzése után középiskolai
tanár válik, az általa oktatott tantárgy egy igen termékeny
művészetfilozófiai háttérrel gazdagodhat az esztétika
szakos párosításnak köszönhetően.
Egyéb követelmény
Esztétika szak esetében a szakpáros képzés mellett a
diploma megszerzésének feltétele még a középfokú nyelvvizsgá(k)
megszerzése (egyetemenként változó a követelmény).
Milyen területeken hasznosítható ez a végzettség?
Kritikai folyóiratok, művészettudományi szaklapok, televíziós
és rádiós csatornák kulturális rovatainak munkatársaként
nagy hasznát lehet venni az esztétika szakon szerzett
tudásnak. Azoknak, akik tanári végzettséggel is rendelkeznek,
és középiskolában magyar nyelv és irodalmat, filozófiát,
történelmet vagy művészettörténetet oktatnak, rendkívül
nagy segítség a művészetfilozófiai háttér. Azok pedig,
akik a közeljövőben a Nemzeti Alaptantervben megjelenített
mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségi részterületen
vállalkoznának a középiskolai oktatására, az ELTE-BTK
Esztétika Tanszékén nappali és kiegészítő képzésként
is elvégezhetnek egy 4 féléves továbbképzést neves filmesztéták
vezetésével.
|
