| Információk felvételizőknek
a francia szakokról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Általános információk a francia szakról:
A francia nyelv kedvelői számára számos lehetőség kínálkozik
a bölcsészettudományi karokon a nyelvtudás és elsősorban
az irodalmi és nyelvészeti ismeretek elmélyítésére.
A francia nyelvet önmagában is fel lehet venni szakként
nem egy felsőoktatási intézményben, de ha egyéb szakokkal
szeretnéd párosítani, arra is van lehetőség. Ha tanár
szeretnél lenni, mehetsz főiskolára és egyetemre is,
de tudnod kell, hogy a főiskolai képzés alacsonyabb
szintű végzettséget ad, mint az egyetemi.
Mi a felvételi követelmény a francia bölcsész
szakra?
Első számú követelmény a francia nyelv magas szintű
(középfok, de inkább annál magasabb fokú) ismerete.
A szakokra általában két-, háromszoros a túljelentkezés,
így az egyetemek általában megengedhetik maguknak, hogy
a magasabb szintű nyelvtudással rendelkező jelentkezőket
vegyék fel hallgatóik közé.
A felvételi vizsga a francia nyelvi írásbeli és szóbeli
szövegértést, kifejezőkészséget, a nyelvtani ismereteket,
a francia nyelvközösség társadalmában, irodalmában és
kultúrájában való tájékozottságot kívánja megállapítani.
A francia szakra való jelentkezés a fenti témakörökben,
valamint a nyelvtudást illetően a szokványos iskolainál
jóval elmélyültebb ismereteket tételez fel.
>>Az írásbeli vizsga azonos a közös írásbeli érettségi-felvételi
vizsgával. A vizsga időtartama 180 perc: teszt feladatlap
kitöltése (ehhez szótár nem használható) a nyelvtani
ismeretek ellenőrzésére, illetve fordítás magyarról
franciára és franciáról magyarra szótár segítésével
a szövegértés, kifejezőkészség és a fordítási készség
ellenőrzésére.
A vizsga anyaga (leíró nyelvtan):
A főnévi csoport elemei: A főnév neme és száma. A névelők:
a határozott, a határozatlan névelők; a számnevek; a
névelő elhagyása. A jelző a főnévi csoportban: a melléknév
neme és száma; a fokozás; a melléknévi jelző helye.
A névmások és a névmásítás: Személyes névmás. Birtokos
névmás. Mutató névmás. Vonatkozó névmás. Kérdő névmás.
Határozatlan névmás.
Az igei csoport: A segédigék. Az igeragozás. A visszaható
ige. Az igemódok (subjonctif csak a főmondatban). Az
igeidők használata a kijelentő módban: présent, imparfait;
passé composé, plus-que-parfait, passé simple, passé
antérieur*, futur, futur antériem: Az igenevek. Az alany
és az állítmány egyezése. Az ige bővítményei. A prepozíciók
és a vonzatok. A határozók és határozószók.
Az összetett mondat: Mellérendelés kötőszóval és kötőszó
nélkül. A mellékmondatok: alanyi és tárgyi mellékmondatok;
vonatkozói (jelzői) mellékmondatok; határozói mellékmondatok
(idő-, ok-, célhatározói, megengedő, hasonlító, feltételes
mellékmondatok); a subjonctif a mellékmondatokban (imparfait
és plus-que-parfait*).
Mondatszerkesztési eljárások: tagadás és korlátozás;
a kérdezés; a felkiáltás és az indulatszók; a kiemelés;
a közvetett beszéd és az igeidők egyeztetése; a szenvedő
szerkezet; a szórend.
Megjegyzés: a *-gal jelzett nyelvtani jelenségeket a
jelentkezőknek csak felismerniük, megérteniük kell.
KÖTELEZŐ IRODALOM:
- Dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára.
Tankönyvkiadó, Budapest
- Soignet, Michel - Szabó Anita: France-Euro-Express.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
AJÁNLOTT IRODALOM:
- Magyar-francia rag- és névutószótár. Szerk.: Kelemen
Tiborné és Pap Gábor. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
1999.
>>A szóbeli vizsga három, a pontozásnál egyenlő
súllyal latba eső részből áll:
SZÖVEGÉRTÉS, A NYELVTANI ISMERETEK ELLENŐRZÉSE. Néhány
sornyi francia nyelvű irodalmi vagy újságszöveg fennhangon
történő olvasása, gyorsfordítása és nyelvtani elemzése
annak megállapítására, hogy a jelölt könnyen felismeri-e
az egyes nyelvi és nyelvtani jelenségeket, mondattani
összefüggéseket, a sajátos francia szerkezeteket. Ehhez
kívánatos a nyelvtani kifejezések francia elnevezéseinek
ismerete is.
AJÁNLOTT IRODALOM:
- Bárdosi-Karakai: A francia nyelv lexikona, Corvina,
Budapest, 1996.
- Bescherelle 3. La grammaire pour tous. Dictionnaire
de la grammaire francaise en 27 chapitres. Hatier, Paris
- Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak, pont Nádor
Kiadó, Budapest, 1999.
- Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára:
Tankönyvkiadó, Budapest
KULTÚRTÖRTÉNETI-CIVILIZÁCIÓS ISMERETEK ELLENŐRZÉSE.
A beszélgetés célja annak felmérése, hogy a jelölt milyen
ismeretekkel rendelkezik Franciaország történetének
fontosabb eseményeiről, folyamatairól, alakjairól, jelenlegi
társadalmáról, kulturális, művészeti és mindennapi életéről.
A gimnáziumi tankönyvek francia vonatkozású anyagai
e tekintetben minimumnak tekintendők.
AJÁNLOTT IRODALOM:
- Darabos Zsuzsanna: La France a travers ses régions,
Tankönyvkiadó, Budapest
- Duby, Georges – Mandrou, Robert: A francia civilizáció
ezer éve, Gondolat, Budapest
AZ IRODALMI ISMERETEK ELLENŐRZÉSE. A szakra pályázók
irodalmi tájékozottságukról francia nyelvű beszélgetés
keretében adnak számot. A sikeres felvételihez olvasottság,
az olyan jelentősebb szerzők műveinek élményszerű ismerete
szükséges, mint: Villon, Rabelais, Moliere, Corneille,
Racine, Voltaire, Diderot, Rousseau, Hugo, Balzac, Flaubert,
Stendhal, Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Proust, Gide,
Camus, Sartre, Ionescu... Néhány önállóan választott mű
eredetiben történő elolvasása tanácsos. A beszélgetés
tárgyául szolgáló művet és szerzőjét el kell tudni helyezni
a korban és illik tudni, hogy a mű milyen stílusirányzatot
képvisel. A vizsga sikere nem csak az olvasott művek
számától, hanem személyes értékelésük és elemzésük színvonalától
is függ. A magyar irodalom és a világirodalom gimnáziumi
szintű ismerete e tekintetben minimumnak tekinthető.
AJÁNLOTT IRODALOM:
- Bouty, Michel: Dictionnaire des suvres et des thémes
de la littérature francaise. Hachette, Paris, 1990
- Darcos, Xavier: Histoire de la littérature francaise.
Hachette Éducation, Paris, 1992
- Masson, Nicole: Panorama de la littérature francaise.
Les courants, les auteurs, les suvres du Moyen Áge au
XXe siécle. Alleur, Marabout, 1990, Marabout Savoirs
no 8510
- Világirodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest (a
francia irodalomra vonatkozó szócikkek, különös tekintettel
a III. kötetben található "Franciairodalmi formák"
és "Francia irodalom" címszavakra).
- Szerb Antal: A világirodalom története, Magvető Kiadó,
Budapest
Mit tanulhatsz a francia szakon belül?
Francia szakos egyetemi tanulmányaid során a következő
óratípusokat kell felvenned: nyelvészeti stúdiumok,
ahol részletesen megismerkedsz a francia fonetikával,
a morfológiával (szótan) és a szintaxissal (mondattan);
nyelvgyakorlatok, ahol szókincsed és beszédkészséged
fejlesztheted; irodalomtörténeti stúdiumok, ahol a kezdetektől
napjainkig részletes betekintést kapsz a francia irodalom
különböző korszakaiba és műveibe; országismereti stúdiumok,
ahol megtanulod Franciaország történelmét a kezdetektől
napjainkig; stilisztika és verstan, ahol a költészet
rejtelmeit tárhatod fel. Ezen kívül még van nyelvtörténet
és különböző szakszemináriumok, amelyekből 6-ot kell
elvégezned szabadon választott témákból. Aki a tanárszakot
is végzi, annak kötelező elvégeznie 2 módszertani kurzust
is a szakszemináriumok keretein belül, ahol a francia
nyelv tanításának módszereivel ismerkedhet meg részletesebben.
Mi a diplomához kapcsolódó egyéb követelmény?
A francia szak latinigényes, ami annyit jelent, hogy
vagy latin érettségivel kell rendelkezned, vagy az egyetemen
kell letenned egy érettségi szintű latin nyelvvizsgát.
Akinek ez utóbbira lesz szüksége, ne aggódjon, az egyetem
saját keretein belül biztosítja a latin nyelvképzést.
A diplomához ezen kívül még egy másik idegen nyelvből
letett alapfokú nyelvvizsgára is szükséged lesz. A francia
diploma megszerzése egyenértékű a felsőfokú nyelvvizsgával.
Mire lesz jó a francia nyelv- és irodalom szakos
diplomád?
A bölcsészkar egyik legjellemzőbb vonása az, hogy sokan
jelentkeznek ide olyanok, akiknek még fogalmuk sincs
arról, hogy mit szeretnének kezdeni magukkal. Az igaz,
hogy ezen a karon évekig halaszthatják még a döntéskényszert,
és van idejük arra, hogy bölcsész tanulmányaik végzése
során fokozatosan kialakuljon valamiféle szakirányultság,
illetve elképzelés arról, hogy mivel szeretnének foglalkozni
a jövőben.
Nyelvszakokra gyakran olyanok jelentkeznek, akik szeretik
ugyan az adott nyelvet, de nincs konkrét elképzelésük
arról, hogy hogyan tovább. Van, akiből nyelvtanár lesz,
van, akiből filológus vagy nyelvész, van, aki bennmarad
az egyetemen tanítani vagy tudományos kutatómunkát végezni.
Természetesen vannak olyanok is, akik elhagyják pályájukat,
és a kereskedelem területén próbálnak meg elhelyezkedni
idegen nyelvi asszisztensként. A lehetőségek tere szinte
korlátlan.
Továbbtanulásra is van lehetősége azoknak, akik mégis
a pályán maradnak: számos helyen indítottak már szakfordító-
és tolmácsképzést, amelynek egyik feltétele egy diploma
megléte. Jelen esetben természetesen előnyt jelent,
ha ez a diploma egy idegen nyelvi bölcsész diploma.
Mely felsőoktatási intézményekben jelentkezhetsz
francia szakra?
DE-BTK (Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
Kar) : nappali tagozat, 10 félév, finanszírozott keret
15 fő, túljelentkezési arány 2-2,5-szeres. Itt létezik
kiegészítő, levelező képzés is.
ELTE-BTK (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
: nappali tagozat, 10 félév, finanszírozott keret 75
fő, túljelentkezési arány 3-szoros. Létezik diplomás
nappali, illetve kiegészítő, esti képzés is.
PPKE-BTK (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
: esti tagozat, nem alap, hanem diplomás képzés, 8 félév,
finanszírozott keret nincs, csak költségtérítéses 30
fő. Létezik kiegészítő, esti képzés is. Különös jellemzője
ennek az egyetemnek az, hogy ez az egyetlen hely, ahová
csak szakpárokkal lehet jelentkezni.
PTE-BTK (Pécsi Tudományegyetem) : nappali
tagozat, 10 félév, finanszírozott keret 20 fő, túljelentkezési
arány 2,5-3-szoros. Létezik diplomás nappali, illetve
kiegészítő nappali képzés is.
SZTE-BTK (Szegedi Tudományegyetem)
: nappali tagozat, 10 félév, finanszírozott keret 55
fő, túljelentkezési arány 2-3-szoros. Létezik kiegészítő
levelező és kiegészítő nappali képzés is.
VE-TK (Veszprémi Egyetem Tanárképző
Kar) : nappali tagozat, 10 félév, költségtérítéses keret
998 fő, nincs túljelentkezés.
Felvételi ponthatárok az elmúlt években:
2001/2000/1999/1998
ELTE 85 pont/ 82 pont/ 90 pont/ 95 pont
SZTE 63 pont/ 75 pont/ 72 pont/ 91 pont
DE 68 pont/ 102 pont/ 104 pont/ 94 pont
PTE 81 pont/ 90 pont/ 72 pont/ 86 pont
|
