Információk felvételizőknek művészetörténetből /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felvételi követelmény
1. - az európai művészettörténet nagy stíluskorszakai, jelentős emlékei és alkotói, - a hazai művészettörténet nagy korszakai és emlékei, a jellemző stílustörekvések, valamint a jelentős művészek munkássága,
2. a jelentősebb hazai műemlékek,
3. a hazai múzeumok és az utóbbi időszak kiemelkedő időszakos kiállításaink anyaga,
4. a felvételiző lakóhelyének, vidékének műemlékei és gyűjteményei,
5. a művészettörténeti szakfolyóiratok és kiadványok,
6. a művészettörténeti szakkifejezések,
7. az építészeti rajzokban való tájékozódókészség.

Írásbeli vizsga: művészettörténeti kérdésekből álló felvételi tesztből és műelemzésből tevődik össze. (180 perc)

Szóbeli vizsga: a felvételizőnek számot kell adnia a pályára való alkalmasságáról, vizuális emlékezőképességéről, alapos érdeklődéséről és alapszintű felkészültségéről.
Hasznos információk: Ajánlott legalább egy idegen nyelv ismerete. A felsorolt ajánlott irodalmak közül legalább egy, szabadon választott műből kötelező felkészülni, de a többi elolvasását is javasolják. Valójában a legtöbbet el kell olvasni.

A képzésről, a diplomáról, a lehetőségekről
A szakon az egyetemes (európai) művészetek történetét tanulják a késő-antik kortól a klasszikus modernig, az 1945 utáni művészet némi tárgyalásával.
A 10 féléves képzés 2 nagy szigorlati egységre tagolódik. Az első szakasz a 16. század közepéig tart, a második az azt követő időszakkal foglalkozik. A szakosodás végül is a diploma megírásával történik.
A diplomához 2 db középfokú nyelvvizsga kötelező. Emellett az első szigorlat feltétele a latin nyelvi záróvizsga.
Végzett művészettörténész elhelyezkedhet múzeumokban, magángalériákban, aukciós házaknál, folyóiratoknál ill. saját kreativitásán és a további szakján(ain) múlik, hogyan kamatoztatja az évek alatt felhalmozott tudást.
Művészettörténész képzés jelenleg Magyarországon az ELTE-BTK-n és a PPKE-BTK-n folyik. A tárgy ismerete azonban - bár nem ezen a szinten - szükséges a művelődésszervező és művészeti szakokra, EKF rajz- és vizuális kommunikáció szakra.

Kötelező irodalom:
Aradi Nóra (szerk.): A művészet története Magyarországon (Gondolat, Budapest, 1983.)
Hollingsworth, Mary: Művészetek világtörténete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.)
Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története (Corvina, Budapest, 1972.)
Seibert, Jutta (szerk.): A keresztény művészet lexikonja (a bibliai történetekre vonatkozó szócikkek) (Corvina, Budapest, 1986.)
Beke László: Műalkotások elemzése. Budapest, 1986.
Fülep Lajos (főszerk.): A magyarországi művészet története I-II. (Corvina, Budapest, 1970.)
Szentkirályi Zoltán - Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II. Műszaki, Budapest, 1986., 1994.
Pataki Gábor: Művészettörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Beke László - Gábor Eszter - Sisa József - Szabó Júlia - Trakfalvi Endre: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. (Corvina, Budapest, 2002)

Ajánlott irodalom:
Andrási Gábor - Pataki Gábor - Szücs György - Zwickl András: Magyar képzőművészet a XX. században. (Egyetemi Könyvtár, Corvina, Budapest, 1999.)
Castiglione László: Görög művészet (Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1961.)
Castiglione László: Hellénisztikus művészet (Corvina, Budapest, 1971. (újabb kiadása az Egyetemi Könyvtár c. sorozatban: Corvina, Budapest, 1995.))
Castigltone László: Római művészet (Corvina, Budapest, 1971.)
Fülep Lajos: Magyar művészet. Művészet és világnézet (Corvina, Budapest, 1971.)
Gombrich, Ernst. H.: A művészet története (Gondolat, Budapest, 1982.)
Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék (Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1987.)
Jantzen, Hans: Francia gótikus székesegyházak. Chartres, Reims, Amiens. (Corvina (Pantheon), Budapest, 1989.)
Kádár Zoltán: A bizánci művészet. (Corvina, Budapest, 1987.)
Kelényi György: A manierizmus (Corvina (Egyetemi Könyvtő), Budapest, 1995.)
Kelényi György: A barokk művészete (Corvina, Budapest, 1985.)
Marosi Ernő: A román kor művészete (Corvina, Budapest, 1971.)
Marosi Ernő: A középkor művészete I. 1000-1250. (Corvina (Egyetemi Könyvtár), Budapest, 1996.)
Marosi Ernő: A középkor művészete II. 1250-1500. (Corvina (Egyetemi Könyvtár), Budapest, 1997.)
Micheli, Mario de: Az avantgardizmus. (Gondolat, Bp. 1965. Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1979.)
Németh Lajos: A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig (Corvina, Budapest, 1974.)
Németh Lajos: Modern magyar művészet. (Corvina, Budapest, 1968)
Pevsner, Nicolaus: A modern formatervezés úttörői (Budapest, 1977.)
Read, Herbert: A modern festészet (Corvina, Budapest, 1965.)
Read, Herbert: A modern szobrászat (Corvina, Budapest, 1968.)
Tolnay Károly: Teremtő géniuszok, van Eycktől Cézanne-ig (Gondolat, Budapest, 1987. )
Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete (Corvina, Budapest, 1982.)
Wittkower, Rudolf: A humanizmus korának építészeti elvei (Gondolat, Budapest, 1986. )
Wölfflin, Heinrich: Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben (Corvina, Budapest, 1969.)
Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika (Corvina, Budapest, 1976.)
Zamecki, Georg: Kolostorok, szerzetesek, barátok (Corvina (Pantheon), Budapest, 1986.)