Információk felvételizőknek matematikából /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hogy sikeres felvételi vizsgát tegyünk, szükséges és elégséges legalább a középiskolai matematikai tananyag ismerete ötvözve egy valamivel magasabb fokú feladatmegoldó készséggel. Az utóbbit tanórákon sajnos nem mindig lehet elsajátítani, ezzel külön kell foglalkozni. Természetesen hasznos, előnyős a kiegészítő (fakultációs) tananyag ismerete.
A felvételi feladatok a középiskolai feladatoktól annyiban térnek el, hogy egy kicsit gondolkodtatóbbak, ötletesebbek, igénylik az alapos átgondolást és a feladatmegoldó sémák ismeretét.
Témakörök: halmazok, valós számok, számelmélet, algebra, függvények, exponenciális és logaritmikus kifejezések, sorozatok, trigonometria, síkgeometria, térgeometria, koordinátageometria

Ajánlott irodalom, amelyek segítenek a felkészülésben
Hajnal Imre - Matematika I-IV. (Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest)
Reiman István - Matematika (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1992.)
illetve az elmúlt évek felvételi feladatai, amelyek megtalálhatók például az Interneten

A felvételi vizsga
Akik olyan szakra jelentkeznek, ahova matematikából (is) kell felvételizni, az úgynevezett közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát kell megírni, amely egyaránt szolgál érettségi és felvételi vizsgaként is. Lehetőség van azonban arra, hogy az érettségizők az iskolájukban is tegyenek érettségi írásbeli vizsgát.
A felvételin egy 8 feladatból álló feladatsort kell megoldani és részletesen kidolgozva leírni, amelyre 180 perc áll rendelkezésre. A feladatokat tetszőleges sorrendben lehet megoldani, minden feladatot külön lapra kell írni. Felhasználható segédeszközök: Négyjegyű függvénytáblázat, zsebszámológép, körző, vonalzó.
Sajnos nagyon sok felvételiző hiszi azt (tévesen), hogy elegendő a feladatok megoldásával foglalkozni. Pusztán a megoldásért nem jár a feladatért kapható maximális pontszám. A pontok legtöbbjét a lépésről-lépésre történő magyarázásra adják. A felkészülés során erre is fordítsunk időt, energiát!

Tippek
Először figyelmesen olvassuk végig a feladatsort és azzal a feladattal kezdjük, amelyiket a legkönnyebbnek találtuk! Olvassuk el a feladatot még egyszer a megoldás előtt, értsük meg és a megoldást részletesen írjuk le! Osszuk be okosan az időt, takarékoskodjunk vele, mert a hetedik, nyolcadik feladatok általában időigényesek (kidolgozással együtt akár több mint fél óra). Ha nem is tudunk teljesen megoldani egy feladatot, részmegoldásra is jár pont, írjuk le!

Matematika a felsőfokú intézményekben
Amelyik szakra felvételizni kell matematikából, ott a főiskolákon, egyetemeken szintén tanulni kell azt. Jegyezzük meg, sok olyan intézmény van, ahol nem kell felvételizni, mégis kell matematikát hallgatni (pl. Gábor Dénes Főiskola, Kodolányi János Főiskola, Zsigmond Király Főiskola). A középiskolai tananyaghoz képest más jellegű a felsőfokú matematika, de nélkülözhetetlenek az eddigi ismeretek. Nyilvánvalóan sokkal magasabb szinten tanuljuk, más - olykor az adott szaknak megfelelő - típusproblémákkal találkozunk. A kifejezetten matematika, illetve informatika szakokon (pl. természettudományi karokon) pedig több tantárgy foglalkozik a matematikával (analízis, algebra, valószínűségszámítás stb.).
Általában 2-3 szemesztert hallgatnak a diákok (félévenként más-más témakört), melyet szigorlat zár le. Egyes szakokon azonban 4-6 féléven át is tanulhatnak, sőt, elképzelhető, hogy (tanárok, programozók) 8-10 félév alatt sajátítják el az anyagot és több szigorlatuk van.
Lehetőség van továbbá egyéb, matematikával kapcsolatos kurzusokat hallgatni.

Diploma után
A matematikát a mindennapi életben "segédeszközként" használják fel az egyes munkakörökben. A felsőoktatás célja, hogy a használható eljárásokat, algoritmusokat - amelyekre szükség van az élet különböző területein - a hallgatóknak átadja és ezt a tudást ők munkájuk során hatékonyan alkalmazzák. Példa erre a programozók, akik vállalatoknak, multinacionális cégek számára készítenek szoftvereket vagy a statisztikusok, akik egy mintából következtetnek egy nagy sokaság adataira. Ezek mind matematikán alapulnak.
Nem kell tehát feltenni a kérdést, hogy "mire jó ez az egész?", higgyük el, még ha nem is tudunk róla, "úton-útfélen" lehet találkozni a matematika valamely rejtelmes-sejtelmes ágával.