Amerikanisztika Angol Biológia Bölcsész történelem Esztétika Filozófia Francia Fizika Földrajz Jogász magyar Jogász történelem Kémia Kommunikáció Közgazdaságtan Közgáz történelem Matematika Magyar Művészettörténet Német Néprajz Olasz Pszichológia Szociológia Történelem
 
Jogász

Információk felvételizőknek jogász szakokra /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Jogi felsőoktatási intézmények
BKÁE-ÁFK
: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Főiskolai Kar - Budapest (1999-ig: ÁF)
DE-JÁTI: Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézet - Debrecen (1999-ig: a KLTE intézete)
ELTE-ÁJK: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - Budapest
KRE-ÁJK: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar - Nagykőrös
ME-ÁJK: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar - Miskolc
PPKE-JÁK: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar - Budapest
PTE-ÁJK: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - Pécs (1999-ig: a JPTE kara)
SZTE-ÁJK: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - Szeged (1999-ig: a JATE kara)


A legnépszerűbb szakra felvételizők - kik jelentkeznek jogásznak?
A felvételizők körében évek óta a jogász szak a legnépszerűbb. 2002-ben közel ötezren jelölték meg első helyen - a nappali alapképzést figyelembevéve - valamelyik egyetem jogi képzését. A szak ezzel megelőzi a rangsorban többek között a rendkívül népszerű egyetemi közgazdasági és a főiskolai gazdálkodási szakokat, illetve a klasszikus bölcsész szakokat is.

A jogász szakra jelentkezők között is az ELTE a legnépszerűbb
Intézményi népszerűség tekintetében - az általános intézményi rangsorhoz hasonlóan - a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem áll az élen. Jogász szakon a nappali alapképzésre jelentkezők több mint negyven százaléka az ELTE ÁJK-t jelölte meg első helyen. Második helyen található a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely több mint nyolcszáz jelentkezőjével a nagy hagyományokkal rendelkező vidéki tudományegyetemeket is igen magabiztosan megelőzi. A jogi képzés terén meglévő "választékot" bővítette még két viszonylag újnak számító lehetoség, a Széchenyi István Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen indított jogász szak is, ahova összesen több mint háromszázan jelentkeztek az idén.
Részben a jogász szak sajátosságaival összefüggő eredmény az is, hogy akár a különböző képzési formák (alapképzés, diplomás képzés), akár a különböző tagozatok (nappali, esti, levelező, távoktatás), akár pedig a finanszírozási forma (állami finanszírozás-költségérítéses) szerint nézzük az intézményi jelentkezéseket, ugyanazt a sorrendet kapjuk, mint a nappali alapképzés esetében.

Jogász szakra jelentkezok száma a megjelölt intézmények szerint
- A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezoket figyelembe véve - az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján
Intézmény rövidítés Intézmény neve Jelentkezők száma (fő)
1. ELTE-ÁJK Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar 1 990
2. PPKE-JÁK Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar 818
3. PTE-ÁJK Pécsi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar 527
4. SZTE Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar 437
5. ME-ÁJK Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar 336
6. DE-JÁTI Debreceni Egyetem
Jog- és Államtudományi Intézet 333
7. SZE Széchenyi István Egyetem(jogász szak) 187
8. KRE-ÁJK Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Képzés 136


Sokan jelentkeznek másoddiplomás képzésre, levelező tagozatra és költségtérítéses képzésre is
A jogász szak nem csak a nappali alapképzés, hanem más képzési formák és tagozatok esetében is igen népszerű, hiszen összesen több mint kilencezren jelentkeztek jogász szakra. Ha a képzési forma szerint vizsgáljuk a felvételizni szándékozókat, akkor láthatjuk, hogy az alapképzés mellett a diplomás képzés is nagy százalékát teszi ki az összes jelentkezonek: közel háromezer azoknak a száma, akik valamilyen diploma megszerzése után még a jogász szakot is el kívánják végezni.

A jogász képzés
A képzési rendszer teljesen hagyományos tíz féléves alapképzés. Ennek a végén jár a jogász diploma, amit aztán a három éves (választhatóan ügyvédi, bírósági, ügyészi vagy esetleg általános) szakmai gyakorlattal lehet kiteljesíteni. Az ÁJK hallgatók viszont már bőven az iskola befejezése előtt megkezdhetik a később várhatóan komoly vagyonuk felhalmozását: kifejezetten elterjedt gyakorlat az ügyvédi irodák között, hogy már harmadéves jogászhallgatókat is alkalmaznak. Ezek ugyan ekkor még főleg bíróságra rohangálás, sorban állás, lepecsételés, feladás jellegű melók, de már rendesen lehet keresni, és legalább hamar megérezhetik a pályakezdet bódító örömeit. "Nincs annál felemelőbb érzés, mint amikor a cégbíróság adminisztrátorai előre köszönnek" - nyilatkozta a Pályának az egyik jurátus.

A felvételi előkészítő
A jogász magyar felvételi előkészítő összpontosít a jogi magyar felvételi követelményeire. Vagyis a B típusú magyar irodalom és nyelvtan felvételi tesztsorok állnak a tanítás középpontjában. Ez azt jelenti, hogy a négy éves gimnáziumi irodalmi anyagot ismételjük át a felvételi előkészítőn, koncentrálva az irodalomra, kiegészítve olyan plusz anyagokkal, amit egy "sima" érettségizőnek nem kell tudnia, de egy jogi karra felvételizőtől elvárható. Ehhez a tanárok adnak kiegészítéseket, én konkrétan az egyetemi jegyzeteimet felhasználva. Persze nem kell attól tartani, hogy egyetemi képzés folyik majd, hanem a tapasztalatok és a meglévő tesztsorok alapján a legszükségesebb plusz anyagokat adjuk le. De ne feledkezzünk meg a nyelvtan oktatásról sem! Mivel az elmúlt két év felvételi feladatsorában külön nyelvtanteszt nem volt, a négy éves nyelvtan anyagot új rendszerben tekintjük át a felvételi követelményeknek megfelelően, nem a teljes négy éves anyagot. (Stilisztika, idegen szavak, helyes írás). Tapasztalataim szerint a középiskolában alig van vagy egyáltalán nincs nyelvtanoktatás, ezért lehetőség van arra, hogy az egyéni kérdésekre válaszoljunk, ha valaki nem ért valamit, vagy nem világos egy-egy nyelvtani szabály.

Tankönyvek:
Irodalom:
Mohácsi Károly: Irodalom I.
Mohácsi Károly: Irodalom II.
Mohácsi Károly: Irodalom III.
Madocsai László: Irodalom IV.

Nyelvtan:
Jobbágyné András Katalin-É. Kiss Katalin: Magyar nyelv I.
Jobbágyné András Katalin-É. Kiss Katalin: Magyar nyelv II.
Jobbágyné András Katalin-É. Kiss Katalin: Magyar nyelv III.
Jobbágyné András Katalin-É. Kiss Katalin: Magyar nyelv IV.

Tesztkönyvek:
Felvételi Tesztek Irodalomból (Lila könyv)

Irodalom felvételi feladatok az elmúlt évek tapasztalatai alapján:
- esszé: stíluskorszakok, pályakép
- fogalmazás írása megadott témák alapján (jogi szövegek átírása
- érveléstecnika: főleg irodalmi-erkölcsi kérdések alapján
- versfelismerés
- fogalom magyarázat
- verselemzés (korábban)

Nyelvtan felvételi feladatok az elmúlt évek tapasztalatai alapján:
- idegen szavaink magyarázata
- téma-réma szerinti szöveg szerkesztés
- helyesírási feladatok
- szólások
- stílusrétegek alapján szöveg készítése

A felvételi előkészítő 100 órája nem ad lehetőséget, hogy olyan kis lépésekben haladjunk, mint ahogy az a gimnáziumban szokásos. Fel kell készülni arra, hogy egy négy órás alkalom alatt akár egy teljes stíluskorszakot átfogó anyagmennyiséget is átveszünk. Minden órán van házi feladat, illetve röpdolgozat az előző leadott témakörből, illetve az órán számos gyakorlatot oldunk meg, ami segíti azt, hogy a tudás rögzüljön. Ami viszont igazán fontos az az a négy nagydolgozat, amelyet százalékos kiértékelésben javítunk ki. Ha ebből a négyből hármat 70 százalék felé teljesít a diák, és ennek ellenére nem sikerülne a felvételi, akkor a felvételi előkészítőre befizetett összeget a szervező bizottság visszatéríti. Ehhez az is szükséges, hogy az órák 80 százalékában jelen legyen a diák. A jelenlétet jelenléti íven vezetjük minden órán.