Információk felvételizőknek
a német szakokról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Felvételi követelmény
Sikeres felvételi vizsga teljesítéséhez minimum
középfokú nyelvismeret szükséges.
A későbbi egyetemi/főiskolai előadások és szemináriumok
tananyaga tökéletes nyelvtani tájékozottságot, folyékony
kommunikációs készséget és tökéletes beszédértést feltételeznek
az adott idegen nyelven.
a./ Írásbeli (60%!)
Az írásbeli vizsga a tanár és bölcsészszakokon azonos.
Négy részből áll:
1. Szövegértés: egy kb. másfél A4-es terjedelmű szöveget
kell elolvasni, amelyhez részben szövegértési, részben
nyelvtani feladatok tartoznak. Ezen kívül 8-10 mondatban
önálló véleményt kell írni az adott szöveghez. Fogalmazás:
az előző szöveghez kapcsolódó témában (30 pont)
2. Nyelvtani feladatok: 4-6 fontosabb nyelvtani jelenségekre
(mint pl. melléknévragozás, múlt idők, igekötők stb.)
vonatkozó feladatsor (30 pont).
3. Lyukas szöveg: egy összefüggő, kb. fél A4-es terjedelmű
szöveg, amelyben 30-40 szónak a fele hiányzik. Ezt a
szövegösszefüggés alapján neked kell kitöltened. (10
pont)
4. Fordítás: németről magyarra (30 pont) általában a
német nyelvű kultúrákkal kapcsolatos témákban.
(Az írásbeli vizsgán összesen 100 pont érhető el.)
b./ Szóbeli: (40%)
A szóbeli vizsga célja megállapítani, hogy a jelentkező
mennyire tudja saját nézeteit, véleményét kifejteni,
mennyire tájékozott köznapi, aktuális témákban, melyek
a nyelvországot érintik. A bizottságot érdekli, hogy
a felvételiző kellően tájékozott-e választott szakmájáról,
mennyire érdeklik az irodalomtudomány a művészeti ágak,
a nyelvészet, és kellően ismeri-e az adott ország történelmét,
irodalmát, kultúráját.
A szóbeli vizsga 3 részből áll: társalgási, nyelvtani
és irodalmi részből, melyek egyenlő súllyal esnek latba
a pontozáskor.
1. A társalgási részben valamilyen általános témában
kezdeményeznek beszélgetést a jelölttel. Itt természetesen
csak azt akarják megállapítani, hogy a vizsgázó nyelvtanilag
helyesen, jó kiejtéssel és intonációval, érthetően ki
tudja-e magát fejezni német nyelven, és pontosan megérti-e
a hozzá beszélőt, milyen szókinccsel rendelkezik, milyen
árnyaltan fogalmaz, képes-e a közbevetett kérdésekre
azonnal reagálni, feltalálja-e magát egy párbeszéd során.
A vizsga e részében a jelölt nyelvi készségei és nem
tárgyi ismeretei állnak előtérben.
2. A vizsga nyelvtani szakasza a jelölt szövegértését
és nyelvtani ismereteit vizsgálja, különös tekintettel
arra, hogy a vizsgázó könnyen felismeri-e az egyes nyelvi
jelenségeket, mondattani összefüggéseket, a sajátos
német nyelvi szerkezeteket, szókapcsolatokat, idiómákat,
s ismeri-e, tudja-e használni az alapvető német nyelvtani
szókincset (szófajok, igeidők, módok, mondattípusok
stb.)
3. A jelöltnek kötetlen beszélgetésben kell számot adni
német nyelvű irodalmi tájékozottságáról, mely során
a bizottság felméri olvasottságát, irodalomtörténeti
tájékozottságát. (Legalább 3 német nyelvű regény, 3
dráma és 10-12 vers ismerete.) A vizsga sikerét nemcsak
az elolvasott művek száma, hanem helyes értelmezése
is befolyásolja.
/A német nyelvtanári szak szóbeli követelményei megegyeznek
a német nyelv és irodalom szaknál felsoroltakkal, de
a német nyelvű irodalomban való jártasságot nem vizsgálják
olyan mélységben, mint a bölcsész szakon.
A bizottság azt is mérlegeli, hogy a jelölt alkalmas-e
a pedagógusi pályára, s külön beszélgetnek vele nyelvtanulással
kapcsolatos élményeiről és tapasztalatairól, valamint
nyelvi szemléletéről./
A német szak
A német bölcsészképzésnek 3 főbb területe van:
a./ Német irodalom: megismerheted a német irodalomtörténetet,
irodalmi korszakokat, jelentős műveit, vezéralakjait.
b./ Német nyelvészet: Teljes nyelvtani áttekintést
kapsz, megismered a nyelvészettudomány egyes területeit
és a német nyelvtörténetet.
c./ Német kultúrtörténet: A német történelem,
filozófia, aktuális politika és a német nyelvű kultúrák
megismerésére helyezik a hangsúlyt az idetartozó tantárgyak.
Ezek mellett, többnyire az első évfolyamon a hallgatóknak
fel kell venniük tantárgyakat, melyek nyelvtudásuk tökéletesítését
szolgálják (pl. nyelvtani ismeretek, nyelvi és stílus
gyakorlatok, fordítás technika).
Amennyiben a bölcsész képzés mellett tanári diplomát
is szeretnél szerezni, a tanári pályát előkészítő pszichológia,
pedagógia előadásokat és szemináriumokat is kell hallgatnod
meghatározott óraszámban. (A német nyelvtanári szakon
magától értetődő a tanár képzés.)
A bölcsész képzéshez hozzátartozik, hogy a hallgatók
un. "műveltségi" órákat is hallgatnak (pl. történelem,
magyar nyelv és irodalom, filozófia stb.) meghatározott
óraszámban.
Szakosodási lehetőségek
Az egyetemeken a német szakot önmagában vagy bármely
más szakkal párosítva veheted föl, a főiskolákon pedig
az intézmény által meghatározott szakpárban. Az egyetemeken
és a főiskolákon is elvégezhető a német nyelvtanári
szak, amelyhez nem kell szakpárt felvenni. Ez viszont
csak főiskolai diplomát ad, akkor is, ha egyetemen végzed
el, de jelentkezhetsz egyetemi kiegészítő képzésre ami
további négy félévnyi tanulmányokat jelent.
A diplomához kapcsolódó egyéb követelmények
A nyelvszakosoknak a szakos nyelven kívül egy
másik idegen nyelvből alapfokú nyelvvizsgát kell tenni.
Természetesen az indexben vezetett regisztráció alapján
igazolni kell, hogy a hallgató a kötelező előadásokat,
szemináriumokat és szigorlatokat teljesítette.
Amennyiben valaki tanári diplomát szerez, úgy kötelező
gyakorló tanításon kell részt vennie.
A diploma
A szak elvégzése után nem csak tanár lehetsz. Ha a tudomány
érdekel, tovább tanulhatsz valamelyik egyetem PhD képzésének
segítségével (min. 6 félév). Ha gyakorlatiasabb vagy
részt vehetsz posztgraduális, vagyis diploma utáni képzésekben,
mint pl. az ELTE vagy a Műszaki Egyetem Fordító-és tolmácsképzőjében
(2-4 félév). Akár egyetemi tanulmányaid ideje alatt
is elvégezhetsz egy idegenvezető-képzőt (ált. 1-2 félév).
Természetesen jelentkezhetsz minden olyan meghirdetett
munkahelyre, amely diplomát és nyelvismeretet feltételez.
Mely felsőoktatási intézményekbe felvételizhetsz
németből?
Egyetemi szintű képzés
Budapesten: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK
Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK
Károli Gáspár Református Egyetem BTK
Debrecenben: Kossuth Lajos Tudományegyetem
BTK
Pécsett: Jannus Pannonius Tudományegyetem BTK
Szeged: József Attila Tudományegyetem BTK
Veszprém: Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar
Főiskolai szintű képzés
Budapesten: Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző
Főiskolai Kar
(Itt van német nemzetiségi tanító képzés is, ahova németből
csak szóbeli felvételi vizsgát, illetve alkalmassági
vizsgát kell tenni.)
Kodolányi János Főiskola
Pécsett: Jannus Pannonius Tudományegyetem Illyés
Gyula Főiskolai Kar
Szegeden: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula
Tanárképző Főiskolai Kar
Egerben: Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi
Főiskolai Kar
Baja: Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás
Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola Bölcsészettudományi
Főiskolai Kar
|