Amerikanisztika Angol Biológia Bölcsész történelem Esztétika Filozófia Francia Fizika Földrajz Jogász magyar Jogász történelem Kémia Kommunikáció Közgazdaságtan Közgáz történelem Matematika Magyar Művészettörténet Német Néprajz Olasz Pszichológia Szociológia Történelem
 
Német

Információk felvételizőknek a német szakokról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felvételi követelmény
Sikeres felvételi vizsga teljesítéséhez minimum középfokú nyelvismeret szükséges.
A későbbi egyetemi/főiskolai előadások és szemináriumok tananyaga tökéletes nyelvtani tájékozottságot, folyékony kommunikációs készséget és tökéletes beszédértést feltételeznek az adott idegen nyelven.

a./ Írásbeli (60%!)
Az írásbeli vizsga a tanár és bölcsészszakokon azonos. Négy részből áll:
1. Szövegértés: egy kb. másfél A4-es terjedelmű szöveget kell elolvasni, amelyhez részben szövegértési, részben nyelvtani feladatok tartoznak. Ezen kívül 8-10 mondatban önálló véleményt kell írni az adott szöveghez. Fogalmazás: az előző szöveghez kapcsolódó témában (30 pont)
2. Nyelvtani feladatok: 4-6 fontosabb nyelvtani jelenségekre (mint pl. melléknévragozás, múlt idők, igekötők stb.) vonatkozó feladatsor (30 pont).
3. Lyukas szöveg: egy összefüggő, kb. fél A4-es terjedelmű szöveg, amelyben 30-40 szónak a fele hiányzik. Ezt a szövegösszefüggés alapján neked kell kitöltened. (10 pont)
4. Fordítás: németről magyarra (30 pont) általában a német nyelvű kultúrákkal kapcsolatos témákban.
(Az írásbeli vizsgán összesen 100 pont érhető el.)

b./ Szóbeli: (40%)
A szóbeli vizsga célja megállapítani, hogy a jelentkező mennyire tudja saját nézeteit, véleményét kifejteni, mennyire tájékozott köznapi, aktuális témákban, melyek a nyelvországot érintik. A bizottságot érdekli, hogy a felvételiző kellően tájékozott-e választott szakmájáról, mennyire érdeklik az irodalomtudomány a művészeti ágak, a nyelvészet, és kellően ismeri-e az adott ország történelmét, irodalmát, kultúráját.
A szóbeli vizsga 3 részből áll: társalgási, nyelvtani és irodalmi részből, melyek egyenlő súllyal esnek latba a pontozáskor.
1. A társalgási részben valamilyen általános témában kezdeményeznek beszélgetést a jelölttel. Itt természetesen csak azt akarják megállapítani, hogy a vizsgázó nyelvtanilag helyesen, jó kiejtéssel és intonációval, érthetően ki tudja-e magát fejezni német nyelven, és pontosan megérti-e a hozzá beszélőt, milyen szókinccsel rendelkezik, milyen árnyaltan fogalmaz, képes-e a közbevetett kérdésekre azonnal reagálni, feltalálja-e magát egy párbeszéd során. A vizsga e részében a jelölt nyelvi készségei és nem tárgyi ismeretei állnak előtérben.
2. A vizsga nyelvtani szakasza a jelölt szövegértését és nyelvtani ismereteit vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a vizsgázó könnyen felismeri-e az egyes nyelvi jelenségeket, mondattani összefüggéseket, a sajátos német nyelvi szerkezeteket, szókapcsolatokat, idiómákat, s ismeri-e, tudja-e használni az alapvető német nyelvtani szókincset (szófajok, igeidők, módok, mondattípusok stb.)
3. A jelöltnek kötetlen beszélgetésben kell számot adni német nyelvű irodalmi tájékozottságáról, mely során a bizottság felméri olvasottságát, irodalomtörténeti tájékozottságát. (Legalább 3 német nyelvű regény, 3 dráma és 10-12 vers ismerete.) A vizsga sikerét nemcsak az elolvasott művek száma, hanem helyes értelmezése is befolyásolja.

/A német nyelvtanári szak szóbeli követelményei megegyeznek a német nyelv és irodalom szaknál felsoroltakkal, de a német nyelvű irodalomban való jártasságot nem vizsgálják olyan mélységben, mint a bölcsész szakon.
A bizottság azt is mérlegeli, hogy a jelölt alkalmas-e a pedagógusi pályára, s külön beszélgetnek vele nyelvtanulással kapcsolatos élményeiről és tapasztalatairól, valamint nyelvi szemléletéről./

A német szak
A német bölcsészképzésnek 3 főbb területe van:
a./ Német irodalom: megismerheted a német irodalomtörténetet, irodalmi korszakokat, jelentős műveit, vezéralakjait.
b./ Német nyelvészet: Teljes nyelvtani áttekintést kapsz, megismered a nyelvészettudomány egyes területeit és a német nyelvtörténetet.
c./ Német kultúrtörténet: A német történelem, filozófia, aktuális politika és a német nyelvű kultúrák megismerésére helyezik a hangsúlyt az idetartozó tantárgyak.

Ezek mellett, többnyire az első évfolyamon a hallgatóknak fel kell venniük tantárgyakat, melyek nyelvtudásuk tökéletesítését szolgálják (pl. nyelvtani ismeretek, nyelvi és stílus gyakorlatok, fordítás technika).
Amennyiben a bölcsész képzés mellett tanári diplomát is szeretnél szerezni, a tanári pályát előkészítő pszichológia, pedagógia előadásokat és szemináriumokat is kell hallgatnod meghatározott óraszámban. (A német nyelvtanári szakon magától értetődő a tanár képzés.)
A bölcsész képzéshez hozzátartozik, hogy a hallgatók un. "műveltségi" órákat is hallgatnak (pl. történelem, magyar nyelv és irodalom, filozófia stb.) meghatározott óraszámban.


Szakosodási lehetőségek
Az egyetemeken a német szakot önmagában vagy bármely más szakkal párosítva veheted föl, a főiskolákon pedig az intézmény által meghatározott szakpárban. Az egyetemeken és a főiskolákon is elvégezhető a német nyelvtanári szak, amelyhez nem kell szakpárt felvenni. Ez viszont csak főiskolai diplomát ad, akkor is, ha egyetemen végzed el, de jelentkezhetsz egyetemi kiegészítő képzésre ami további négy félévnyi tanulmányokat jelent.

A diplomához kapcsolódó egyéb követelmények
A nyelvszakosoknak a szakos nyelven kívül egy másik idegen nyelvből alapfokú nyelvvizsgát kell tenni.
Természetesen az indexben vezetett regisztráció alapján igazolni kell, hogy a hallgató a kötelező előadásokat, szemináriumokat és szigorlatokat teljesítette.
Amennyiben valaki tanári diplomát szerez, úgy kötelező gyakorló tanításon kell részt vennie.

A diploma
A szak elvégzése után nem csak tanár lehetsz. Ha a tudomány érdekel, tovább tanulhatsz valamelyik egyetem PhD képzésének segítségével (min. 6 félév). Ha gyakorlatiasabb vagy részt vehetsz posztgraduális, vagyis diploma utáni képzésekben, mint pl. az ELTE vagy a Műszaki Egyetem Fordító-és tolmácsképzőjében (2-4 félév). Akár egyetemi tanulmányaid ideje alatt is elvégezhetsz egy idegenvezető-képzőt (ált. 1-2 félév). Természetesen jelentkezhetsz minden olyan meghirdetett munkahelyre, amely diplomát és nyelvismeretet feltételez.

Mely felsőoktatási intézményekbe felvételizhetsz németből?
Egyetemi szintű képzés
Budapesten: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK
Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK
Károli Gáspár Református Egyetem BTK
Debrecenben: Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK
Pécsett: Jannus Pannonius Tudományegyetem BTK
Szeged: József Attila Tudományegyetem BTK
Veszprém: Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar


Főiskolai szintű képzés
Budapesten: Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar
(Itt van német nemzetiségi tanító képzés is, ahova németből csak szóbeli felvételi vizsgát, illetve alkalmassági vizsgát kell tenni.)
Kodolányi János Főiskola
Pécsett: Jannus Pannonius Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar
Szegeden: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar
Egerben: Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kar
Baja: Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás
Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kar