| Információk felvételizőknek
történelemből /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az alábbiakban a tudományegyetemek bölcsészkarainak
és a tanárképző főiskolák történelem szakainak történelmi
felvételi vizsgáinak követelményeit, valamint az ezekhez
kapcsolódó praktikus tudnivalókat tesszük közzé.
Felvételi követelmény
Történelem tárgyból a tudományegyetemek és
a tanárképző főiskolák történelem szakaira alapvetően
a gimnáziumi tankönyvek tananyagát kérik számon a felvételizőktől
az emberiség történetének kezdetétől, azaz az ősközösségi
társadalom kialakulásától az egyetemes és a magyar történelemben
egyaránt 1968-ig.
A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll,
de vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol eltekintenek
a szóbeli vizsgától, ezek köre évről évre változhat.
Az írásbeli vizsgát 180 perc alatt kell teljesíteni,
a bölcsész karokon és a tanárképző főiskolákon a 100
pontos írásbeli vizsga első 50 pontja tesztkérdésekből
áll, amelyekre egyszavas vagy egymondatos válaszok adhatók.
Ezekben történelmi személyekre, helyekre, évszámokra,
fogalmakra kérdeznek rá. A második 50 pont 5 esszékérdésből
áll, amelyek átlagosan egyenként 10 pontot érnek, ettől
1-2 ponttal plusz-mínusz eltérhetnek, de az összértékük
50 pont marad. Ezekben bővebb formában kell kifejteni
egy-egy gazdaság-, társadalom-, politikatörténeti folyamatot.
Itt leginkább a mélyebb összefüggésekre, általános történetszemléletre
és a logikus gondolkodásmódra kíváncsiak, természetesen
a konkrét példákat, eseményeket megemlítve. Az esszékre
érdemes a 180 percnek több, mint a felét fordítani,
mert sokkal nagyobb odafigyelést igényel, és a sok részlet
teszi ki a nagy történelmi folyamatokat és összefüggéseket.
Külön figyelmet érdemes fordítani az esszék tagolására,
itt derül ki ugyanis hogy milyen szerkezetű a megoldás
vázlata.
Tesztkérdésként fordulhat elő különböző események kronológiai
sorrendbe való állítása, kortársak megállapítása (például
ki volt a német-római császár, amikor Magyarországon
a tatárjárás zajlott), vagy akár korabeli térképen történő
tájékozódás (ókori római települések felismerése Pannóniában),
míg esszékérdés tematikus rendszerben (például tekintse
át a magyar jobbágyok helyzetét, társadalomban betöltött
szerepét a Dózsa parasztháborútól II. József intézkedéseiig),
vagy egy adott korszakra vonatkozóan (Károly Róbert
gazdaságpolitikája, az antanthatlamak külpolitikája
az első világháborúban) is megjelenhet. Kisebb arányban
itt is számíthatunk grafikonok, táblázatok elemzésére.
A szóbeli vizsgák az írásbelik után zajlanak, az írásbeli
eredmények tudatában a háromfős felvételi bizottság
a fent említett követelményrendszer bármely elemét számon
kérheti. Legtöbbször egy egyetemes és egy magyar történelmi
esszékérdés kerül sorra, ezután kisebb tesztkérdésekkel
mérhetik fel a tanulók felkészültségét. Itt nagy szerepe
van a helyes ítélőképeségnek és a helyzetfelismerésnek,
mert legtöbb esetben nincs idő az adott tételt kidolgozni,
hanem egyből felelni kell a kérdésekre, bár ezt is intézménye,
sőt felvételi bizottsága válogatja. Sor kerülhet bizonyos
kuriózumok kérdezésére is, de ezek nem eshetnek komoly
formában latba a felvételiző megítélésében. A szóbeli
vizsga során van lehetőség az írásbeli feladatsor kijavításának
megtekintésére is, melynek során ha nem ért egyet bizonyos
értékelésekkel a felvételiző, és úgy érzi, ez döntően
befolyásolja felvételi eredményét, fellebezést nyújthat
be.
A nyelvvizsgákat plusz felvételi pontokkal honorálják
a felsőoktatási intézmények, azonban ennek mértékében
nagy eltérés mutatkozik az egyes egyetemek és főiskolák
között. Általánosságban azonban elmondható, hogy államilag
elismert „C” típusú középfokú nyelvizsgára 3 plusz pontot,
„C” típusú felsőfokú nyelvvizsgára 5 plusz pontot kapnak
a jelentkezők.
A kötelező irodalom minden történelemből
felvételiző számára a gimnáziumi tankönyvek összessége,
tehát a tankönyvlistán szereplő összes kiadványból kérdezhetnek
a felvételin. Ezekből megemlítjük a legfontosabbakat:
Gyapay Gábor-Ritoók Zsigmond: I. Történelem
Száray Miklós: I. Történelem
Szabó Péter: II. Történelem
Walter Mária: II. Történelem
Závodszky Géza: III. Történelem
Salamon Konrád: IV. Történelem
IV. Történelem a Magyar Lajos Alapítvány gondozásában
Ifj. Lator László: Történelem IV.
Ezenkívül említsük meg az Eötvös József Gimnázium szaktanárainak
6 kötetes tankönyvét.
Az eredményes felvételire való felkészülést nagyban
elősegíti a múzeumok, könyvtárak, levéltárak működésének
ismerete, hiszen a történelmi forrásokat ezeken az intézményeken
keresztül lehet megismerni a legjobban. Ezenkívül a
történelmi szakfolyóiratok (História, Rubicon, Századok)
rendszeres nyomon követése is ajánlott, mert ezek rendszeresen
közlik a történettudomány legújabb eredményeit, amelyek
jobbára kapcsolódnak a tananyaghoz.
Egyetemi és főiskolai képzés történelemből
Az egyetemi 5 éves, illetve a főiskolai 4 éves
képzés az emberiség történelmének minden korszakát felöleli,
időrendi sorrendben. A tanegységek féléves előadásokból,
és hozzájuk kapcsolódó kis csoportos szemináriumi foglalkozásokból
állnak. Ezek témakörei nagy változatosságot mutatnak,
hallgathatnak a diákok előadásokat és szemináriumokat
pl. Pannónia Kr. u. 2. századi történetéből vagy az
Árpád-kori társadalmi fejlődésről, de ugyanúgy a latin-amerikai
rabszolgakereskedelemről, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia
fürdőéletéről is.
A szemináriumokon félév végén gyakorlati jegyeket kapnak
a hallgatók, amiket a zárthelyi dolgozatok jegyeinek
átlaga és a szemináriumi kiselőadások értékelése határoz
meg, míg az előadások féléves anyagából kollokviumokat
tesznek le, ami történhet szóban és írásban egyaránt.
A nagyobb tematikai egységek végén szigorlatokat kell
abszolválni, amik átfogó módon veszik számba a történelmi
folyamatokat, összefügéseket.
A egyetemi és főiskolai képzés során meghatározott számú,
úgynevezett általános műveltető tantárgyat is fel kell
venni a hallgatóknak, ezek bizonyos szintig viszont
kapcsolódhatnak a történelem tárgyához. Lehetőség van
a történelmi segédtudományok (néprajz, történeti földrajz,
régészet, művészettörténet, műveldéstörténet stb.) tanulmányozására
is, ugyanakkor egy általános történeti segédtudományi
szemináriumot és előadást kötelező hallgatnia a diákoknak.
A bölcsészettudományi tárgyakon túl pedagógiai tárgyakat
lehet felvenni, ezek elvégzése után egyetemi képzés
esetén középiskolai, főiskolai diploma esetén általános
iskolai történelem tanári képesítést kapnak a végzett
hallgatók. Ennek elmaradásakor történészi diplomát adnak
ki az intézmények, ami nem jogosít fel az oktatásra.
Természetesen a történelemhez másik bölcsész (magyar,
idegen nyelvek) illetve természettudományos szak (földrajz)
párosítható.
A diplomához kapcsolódó egyéb követelmény
A diplomához elengedhetetlenül szükséges egy
"C" típusú közép-, és egy "C" típusú
alapfokú nyelvvizsga, de ezeket az egyetemek és főiskolák
keretein belül működő nyelvi lektorátusokon is le lehet
tenni.
|
