Amerikanisztika Angol Biológia Bölcsész történelem Esztétika Filozófia Francia Fizika Földrajz Jogász magyar Jogász történelem Kémia Kommunikáció Közgazdaságtan Közgáz történelem Matematika Magyar Művészettörténet Német Néprajz Olasz Pszichológia Szociológia Történelem
 
Történelem

Információk felvételizőknek történelemből /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az alábbiakban a tudományegyetemek bölcsészkarainak és a tanárképző főiskolák történelem szakainak történelmi felvételi vizsgáinak követelményeit, valamint az ezekhez kapcsolódó praktikus tudnivalókat tesszük közzé.

Felvételi követelmény
Történelem tárgyból a tudományegyetemek és a tanárképző főiskolák történelem szakaira alapvetően a gimnáziumi tankönyvek tananyagát kérik számon a felvételizőktől az emberiség történetének kezdetétől, azaz az ősközösségi társadalom kialakulásától az egyetemes és a magyar történelemben egyaránt 1968-ig.
A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, de vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol eltekintenek a szóbeli vizsgától, ezek köre évről évre változhat.
Az írásbeli vizsgát 180 perc alatt kell teljesíteni, a bölcsész karokon és a tanárképző főiskolákon a 100 pontos írásbeli vizsga első 50 pontja tesztkérdésekből áll, amelyekre egyszavas vagy egymondatos válaszok adhatók. Ezekben történelmi személyekre, helyekre, évszámokra, fogalmakra kérdeznek rá. A második 50 pont 5 esszékérdésből áll, amelyek átlagosan egyenként 10 pontot érnek, ettől 1-2 ponttal plusz-mínusz eltérhetnek, de az összértékük 50 pont marad. Ezekben bővebb formában kell kifejteni egy-egy gazdaság-, társadalom-, politikatörténeti folyamatot. Itt leginkább a mélyebb összefüggésekre, általános történetszemléletre és a logikus gondolkodásmódra kíváncsiak, természetesen a konkrét példákat, eseményeket megemlítve. Az esszékre érdemes a 180 percnek több, mint a felét fordítani, mert sokkal nagyobb odafigyelést igényel, és a sok részlet teszi ki a nagy történelmi folyamatokat és összefüggéseket. Külön figyelmet érdemes fordítani az esszék tagolására, itt derül ki ugyanis hogy milyen szerkezetű a megoldás vázlata.
Tesztkérdésként fordulhat elő különböző események kronológiai sorrendbe való állítása, kortársak megállapítása (például ki volt a német-római császár, amikor Magyarországon a tatárjárás zajlott), vagy akár korabeli térképen történő tájékozódás (ókori római települések felismerése Pannóniában), míg esszékérdés tematikus rendszerben (például tekintse át a magyar jobbágyok helyzetét, társadalomban betöltött szerepét a Dózsa parasztháborútól II. József intézkedéseiig), vagy egy adott korszakra vonatkozóan (Károly Róbert gazdaságpolitikája, az antanthatlamak külpolitikája az első világháborúban) is megjelenhet. Kisebb arányban itt is számíthatunk grafikonok, táblázatok elemzésére.
A szóbeli vizsgák az írásbelik után zajlanak, az írásbeli eredmények tudatában a háromfős felvételi bizottság a fent említett követelményrendszer bármely elemét számon kérheti. Legtöbbször egy egyetemes és egy magyar történelmi esszékérdés kerül sorra, ezután kisebb tesztkérdésekkel mérhetik fel a tanulók felkészültségét. Itt nagy szerepe van a helyes ítélőképeségnek és a helyzetfelismerésnek, mert legtöbb esetben nincs idő az adott tételt kidolgozni, hanem egyből felelni kell a kérdésekre, bár ezt is intézménye, sőt felvételi bizottsága válogatja. Sor kerülhet bizonyos kuriózumok kérdezésére is, de ezek nem eshetnek komoly formában latba a felvételiző megítélésében. A szóbeli vizsga során van lehetőség az írásbeli feladatsor kijavításának megtekintésére is, melynek során ha nem ért egyet bizonyos értékelésekkel a felvételiző, és úgy érzi, ez döntően befolyásolja felvételi eredményét, fellebezést nyújthat be.
A nyelvvizsgákat plusz felvételi pontokkal honorálják a felsőoktatási intézmények, azonban ennek mértékében nagy eltérés mutatkozik az egyes egyetemek és főiskolák között. Általánosságban azonban elmondható, hogy államilag elismert „C” típusú középfokú nyelvizsgára 3 plusz pontot, „C” típusú felsőfokú nyelvvizsgára 5 plusz pontot kapnak a jelentkezők.
A kötelező irodalom minden történelemből felvételiző számára a gimnáziumi tankönyvek összessége, tehát a tankönyvlistán szereplő összes kiadványból kérdezhetnek a felvételin. Ezekből megemlítjük a legfontosabbakat:

Gyapay Gábor-Ritoók Zsigmond: I. Történelem
Száray Miklós: I. Történelem
Szabó Péter: II. Történelem
Walter Mária: II. Történelem
Závodszky Géza: III. Történelem
Salamon Konrád: IV. Történelem
IV. Történelem a Magyar Lajos Alapítvány gondozásában
Ifj. Lator László: Történelem IV.
Ezenkívül említsük meg az Eötvös József Gimnázium szaktanárainak 6 kötetes tankönyvét.
Az eredményes felvételire való felkészülést nagyban elősegíti a múzeumok, könyvtárak, levéltárak működésének ismerete, hiszen a történelmi forrásokat ezeken az intézményeken keresztül lehet megismerni a legjobban. Ezenkívül a történelmi szakfolyóiratok (História, Rubicon, Századok) rendszeres nyomon követése is ajánlott, mert ezek rendszeresen közlik a történettudomány legújabb eredményeit, amelyek jobbára kapcsolódnak a tananyaghoz.

Egyetemi és főiskolai képzés történelemből
Az egyetemi 5 éves, illetve a főiskolai 4 éves képzés az emberiség történelmének minden korszakát felöleli, időrendi sorrendben. A tanegységek féléves előadásokból, és hozzájuk kapcsolódó kis csoportos szemináriumi foglalkozásokból állnak. Ezek témakörei nagy változatosságot mutatnak, hallgathatnak a diákok előadásokat és szemináriumokat pl. Pannónia Kr. u. 2. századi történetéből vagy az Árpád-kori társadalmi fejlődésről, de ugyanúgy a latin-amerikai rabszolgakereskedelemről, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia fürdőéletéről is.
A szemináriumokon félév végén gyakorlati jegyeket kapnak a hallgatók, amiket a zárthelyi dolgozatok jegyeinek átlaga és a szemináriumi kiselőadások értékelése határoz meg, míg az előadások féléves anyagából kollokviumokat tesznek le, ami történhet szóban és írásban egyaránt. A nagyobb tematikai egységek végén szigorlatokat kell abszolválni, amik átfogó módon veszik számba a történelmi folyamatokat, összefügéseket.
A egyetemi és főiskolai képzés során meghatározott számú, úgynevezett általános műveltető tantárgyat is fel kell venni a hallgatóknak, ezek bizonyos szintig viszont kapcsolódhatnak a történelem tárgyához. Lehetőség van a történelmi segédtudományok (néprajz, történeti földrajz, régészet, művészettörténet, műveldéstörténet stb.) tanulmányozására is, ugyanakkor egy általános történeti segédtudományi szemináriumot és előadást kötelező hallgatnia a diákoknak.
A bölcsészettudományi tárgyakon túl pedagógiai tárgyakat lehet felvenni, ezek elvégzése után egyetemi képzés esetén középiskolai, főiskolai diploma esetén általános iskolai történelem tanári képesítést kapnak a végzett hallgatók. Ennek elmaradásakor történészi diplomát adnak ki az intézmények, ami nem jogosít fel az oktatásra.
Természetesen a történelemhez másik bölcsész (magyar, idegen nyelvek) illetve természettudományos szak (földrajz) párosítható.

A diplomához kapcsolódó egyéb követelmény
A diplomához elengedhetetlenül szükséges egy "C" típusú közép-, és egy "C" típusú alapfokú nyelvvizsga, de ezeket az egyetemek és főiskolák keretein belül működő nyelvi lektorátusokon is le lehet tenni.