| Információk felvételizőknek
a kommunikáció szakokról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Felvételi követelmények
A magyar felsőoktatás történetében a kommunikáció szak
viszonylag rövid múltra tekint vissza. Csupán néhány
éve van ilyen képzés az egyetemeken és a főiskolákon,
ám az elmúlt évek tapasztalata szerint egyre több intézményben
indul kommunikáció szakos képzés. (Jó példa erre, hogy
a 2002/2003-as tanévtől kezdődően már az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is oktatnak
kommunikációt.)
Nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy jelenleg hány
egyetemen és főiskolán lehet Magyarországon kommunikációt
"a" szakon tanulni. Sőt a kommunikáció szakos felvételi
- egységes követelmény hiányában - intézményenként más
és más.
Az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a minőségi oktatás
és a kvalitás alapján a legjelentősebb intézmények a
következők (alapképzés, nappali tagozat):
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE BTK) Piliscsaba
- Pécsi Tudományegyetem (PTE BTK) Pécs
- Szegedi Tudományegyetem (SZTE BTK) Szeged
- Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE BTK) Budapest
- Károli Gáspár Református Egyetem (KRE BTK) Budapest
- Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Eger
- Kodolányi János Főiskola (KJF) Székesfehérvár
- Nyíregyházi Főiskola (NYF) Nyíregyháza
- Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) Szombathely
Szakirodalom a felvételihez
A felvételit illetően tehát viszonylag képlékeny követelményrendszerről
van szó, éppen ezért gyakori a változtatás. (Bár valószínűleg
az intézmények nagyobbik része nem változtat a néhány
éves gyakorlaton.) Tájékoztatónk a tavalyi év vizsgakövetelményei
alapján készült, figyelembe véve a korábbi felvételik
anyagait is. A követelmények hivatalos - és pontos -
tájékoztatója december táján fog megjelenni, az Országos
Felsőoktatási Felvételi Iroda gondozásában.
Fontosabb szakirodalom az általános alapkövetelményhez:
MOHÁCSY Károly, Irodalom I-III, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó,
1994; MADOCSAI László, Irodalom IV, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó,
1996; HONTI Mária - JOBBÁGYNÉ ANDRÁS Katalin, Magyar
nyelv I-IV, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995; GYAPAY
- WALTER - ZÁVODSZKY - MAGYAR LAJOS ALAPÍTVÁNY, Történelem
I-IV; BEKE László, Műalkotások elemzése a gimnázium
I-III. osztálya számára, Bp., Tankönyvkiadó, 1984; A
magyar helyesírás szabályai, tizedik (változatlan) lenyomat,
Bp., Akadémiai, 1993; RÁCZ Endre - TAKÁCS Etel, Kis
magyar nyelvtan, Bp., Gondolat, 1983; SZABÓ Zoltán,
Kis magyar retorika, Bp., Helikon, 1999; TÓTFALUSI István,
Irodalmi alakok lexikona, Bp., Móra, 1994; HEGEDÜS Géza,
A szépirodalom műfajai, Bp., Trezor, 1993, 5-67, 83-134;
SZERB Antal, Magyar irodalomtörténet, Bp., Magvető,
1992; SZERB Antal, A világirodalom története, Bp., Magvető,
1992; HEGEDÜS Géza, Az európai gondolkodás évezredei,
Bp., Trezor, 1992; KENESEI István, A nyelv és a nyelvek,
Bp., Akadémiai, 1995; BUDA Béla, A közvetlen emberi
kommunikáció szabályszerűségei, Animula, 1994, 19-30,
58-65. (Az I. 1. valamint a II. 1. fejezetek); André
BAZIN, Mi a film?, Bp., Osiris, 1999; A film és a többi
művészet, szerk. KENEDI János, Bp., Gondolat, 1977;
CSEPELI György, A szociálpszichológia vázlata, Bp.,
Jószöveg Műhely, 1997;
Továbbá alapos tájékozottság a közéletben, az aktuális
politikai témákban, különös tekintettel a kulturális
szférára. A filmművészet "klasszikus" alkotásainak ismerete,
viszonylag gyakori moziba járás, tájékozottság az aktualitásokról.
Közös pontok a felvételiben
A felvételit tekintve szinte minden felsőoktatási intézményben
más a helyzet, eltérő követelményrendszer elé állítják
a jelentkezőket. Nincs tehát az egyetemek és főiskolák
között egységes felvételi követelmény. Ezzel szemben
számos olvasmányjegyzéket, "ajánlott irodalom" listát
találunk - amelyek egy-két művet nem számítva - eltérők
az egyes helyeken.
Közös, hogy a felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből
áll, és az általános műveltséget méri, némi szakirodalmi
ismerettel fűszerezve.
Közös követelmény továbbá a magyar nyelv és irodalom
alapos ismerete, a szinte hibátlan helyesírás, alapvető
nyelvhelyességi ismeretek, valamint az esszéírás képessége.
Intézményenkénti eltérések a felvételiben
Mivel minden egyetem és főiskola kommunikációból saját
felvételit irat, főként eltéréseket találhatunk.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem írásbelije az említetteken
kívül nagy figyelmet szentel a magyar és egyetemes művelődéstörténetnek,
a zenei műveltségnek és a Biblia ismeretének. Megköveteli
az alaptájékozottságot a televízió, az írott sajtó,
a rádió, valamint a filmek világában.
A Pécsi Egyetem kommunikáció szakára alapvetően más
ismeretek kellenek. Egy kiadott olvasmánylista és megadott
témakörök alapján ajánlott felkészülni a felvételire,
amely inkább a szociológia, a pszichológia és az antropológia
felé mutat, ilyen ismereteket követel meg a pályázótól.
A Szegedi Egyetem írásbeli tesztjében az irodalmi és
nyelvtani ismereteken, valamint az esszéíráson túl,
a történelemben való jártasságról is számot kell adni.
Aki az Eszterházy Károly Főiskola kommunikáció szakára
akar felvételt nyerni, annak az írásbeli vizsgán irodalmi
műveltségéről, sajtóismereti és nyelvművelési jártasságáról
kell számot adnia.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációból először
a 2002/2003-as tanévre hirdetett felvételit. Kiemelten
mérik az irodalmi műveltséget, a történelemben és a
közéletben való jártasságot. Felvételi követelmény az
angol középfokú, C típusú nyelvvizsga.
Jól látható tehát, hogy az egyes felsőoktatási intézmények
eltérő módon viszonyulnak a felkészülés mértékéhez,
és más területekre helyezik a hangsúlyt.
Az egyetemi tanegységekről és a lehetséges
szakirányokról
Az egyetemeken, főiskolákon oktatott tananyag is eltérő,
általánosságban a következő műveltségterületekre helyezik
a hangsúlyt: szociológia (szociológia, tömegkommunikációs
eszközök szociológiája, szociálpszichológia), pszichológia,
nyelvészeti alapismeretek, számítógépes és programozási
alapismeretek, retorika, esztétika, filmtörténet, filmesztétika,
filozófiatörténet, vizuális művészetek esztétikája,
közgazdasági alapismeretek, sajtótörténet, jogi alapismeretek,
Európai Uniós alapismeretek.
Néhány helyen a négy-hatszemeszteres alapképzés után
szakosodni lehet, olyan szakirányt választani, amellyel
megalapozható a későbbi "szakmaválasztás".
Lehetséges szakirányok: írott sajtó, elektronikus sajtó
(rádió, televízió), filmesztétika, public relations
szakirány. Ez azt jelenti, hogy kommunikáció szakos
diplomával dolgozhat valaki a médiában, a reklámszakmában,
az oktatásban, az üzleti életben, foglalkozhat a közművelődéssel,
filmesztétikával, művelődésszervezéssel stb.
Az előkészítőről
Az előkészítő tematikája igazodik a követelményekhez,
így az első időszakban főként a kommunikáció szakos
felvételikre általánosan jellemző irodalmi, nyelvtani
tudásanyagot kívánja rendszerezni. Alapvető fontossággal
bír az is, hogy az írásbeli tesztekre kellő gyakorlással
rutint szerezhet az ember, sőt az esszéírásban is vannak
tanítható elemek. Az előkészítő ebben is segíteni kíván.
(Főként a korábbi évek felvételi anyaga alapján, amely
valószínűleg hasznos útmutatással szolgálhat majd a
következő év tesztjére vonatkozóan.)
Mivel a sajtótermékek ismerete több egyetemen és főiskolán
is alapkövetelmény, ezért ez is részét képezi a "tananyagnak".
Az előkészítő későbbi stádiumában lehetőség nyílik a
kiemelt intézmények felvételijéhez kapcsolódó speciális
szakirodalmak feldolgozásához és a konkrét felkészüléshez.
A tanfolyam során lesznek referátumok - melyeket a diákok
tarthatnak egy őket érdeklő témában -, ellenőrző dolgozatok,
szóbeli beszámolók, beszélgetések, sőt a haladás ellenőrzése
végett a 100 órás előkészítő részét képezi 4 nagyobb
szintfelmérés is.
|
