| Információk felvételizőknek
olasz szakokból /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A felvételi követelmények
A vizsga az olasz nyelvi írásbeli és szóbeli szövegértést,
kifejezőkészséget, a nyelvtani ismereteket, az olasz
nyelvközösség társadalmában, irodalmában és kultúrájában
való tájékozottságot kívánja megállapítani.
Az írásbeli vizsga, amelynek időtartama 180 perc, feladatlap-kitöltés
(ehhez szótár nem használható), és szótár segítségével
magyarra és olasz nyelvre fordítás.
A szóbeli vizsga általában két részből áll:
l. Beszélgetés olasz nyelven egy köznapi témáról annak
megállapítására, hogy a vizsgázó nyelvtanilag helyesen,
jó kiejtéssel és intonációval, érthetően ki tudja-e
magát fejezni olasz nyelven, és pontosan megérti-e a
hozzá beszélőt. A bizottság tájékozódik arról, hogy
a jelentkező mennyire ismeri a választott nyelven beszélő
nép(ek) irodalmát, életét, kultúráját, Magyarországhoz
fűződő kapcsolatát.
2. Szövegértés és nyelvtani ismeretek, 5-6 sornyi olasz
szöveg olvasása, visszamondása és elemzése annak megállapítására,
hogy a vizsgázónak milyen a kiejtése, könnyen felismeri-e
az egyes nyelvi jelenségeket, mondattani összefüggéseket,
a sajátos idegen nyelvi szerkezeteket, szókapcsolatokat,
idiómákat.
A szóbeli vizsga részeként az írásbeli dolgozat hibáit
is megbeszélhetik.
A vizsgázónak bizonyságot kell tennie arról, hogy pályaválasztása
indokolt. Ki kell derülnie, hogy rendelkezik olyan,
a szokványos iskolai érdeklődést meghaladó ismeretekkel
is, melyekről önálló közlés formájában számot tud adni.
A vizsgakövetelmények társalgási témakörei:
Bemutatkozás, személyi adatok, önéletrajz, gyermekkor;
a családtagok, rokonok bemutatása; a vizsgázó és családjának
mindennapjai, szokásai, napirendje. - Az otthon és a
lakóhely: a lakás és berendezése; otthoni elfoglaltságok,
házimunka, háztartás; az otthon szűkebb és tágabb környezete,
a lakóhely nevezetességei. - A tanulás, az iskola: a
vizsgázó iskolája (az osztály, a szaktermek stb.); az
iskolai élet, hagyományok, diákbarátság; a tanulás,
a tantárgyak. - A mindennapok: étkezés, étterem, vendéglátás;
posta, telefon; levelezés; ruházkodás, divat; időjárás,
évszakok, környezetvédelem. - Pihenés, szabadidő, hobbi,
testedzés, turisztika; nyaralás, kirándulás, a hétvége.
- Egészség: az egészséges életmód. A sport, az iskolai
sportélet. Betegség. Az orvosnál, kórházban. - Közlekedés;
utazás: a városi közlekedés, közlekedési eszközök. Külföldi
vendég, idegenvezetés, felvilágosítás nyújtása külföldieknek.
- Külföldön: utazás külföldre vonaton, repülőgépen és
más közlekedési eszközzel; határátlépés, szálloda, étkezés
külföldön. - A nyelvtanulás: a nyelvtanulás haszna,
kapcsolatteremtés, barátkozás külföldiekkel, diáklevelezés,
olvasás idegen nyelven, a nyelvgyakorlás egyéb lehetőségei,
a választott életpálya. - A kultúra világa: irodalom,
színház, mozi, tv, zene, tánc, képzőművészet.
Nyelvtan
Intonazione. A hangsúly. A névelő. Az elöljárószó. A
főnév (neme, száma, fontosabb rendhagyóságok). A melléknév
(neme, száma, fokozása, fontosabb rendhagyóságok). Questo,
quello. A személyes névmások hangsúlyos és hangsúlytalan
alakjai. A kérdő és a vonatkozó névmás. A birtokos névmás.
A számnév (tőszámnév, sorszámnév, molto, poco, quanto,
alcuno). Ci, vi, ne. Az ige ragozása. Indicativo: presente,
passato prossimo, passato remoto, imperfetto, trapassato
prossimo, futuro, futuro anteriore. Congiuntivo: presente,
passato, imperfetto, trapassato. Condizionale: presente,
passato. Imperativo. Az igeidők és igemódok használata
fő- és mellékmondatokban: az igeidők egyeztetése. Az
igenevek és használatuk: infinito presente, infinito
passato, participio passato, participio presente, gerundio
semplice, gerundio passato: mondat- rövidítés infinito-val,
gerundio-val, participio passato-val. A melléknévből
képzett határozószó. A határozószó fokozása. A kijelentő
mondat. A kérdő mondat. A felszólító mondat. Az egyenes
és a fordított szórend. Az állítás és a tagadás. Az
udvarias megszólítás. A tárgyas, határozószós és jelzős
szerkezet (minőségjelző, számjelző, birtokviszony).
Az általános alany. A kiemelt tárgy. A participio passato
egyeztetése a névmási tárggyal. A feltételes mondat.
Az ún. "egyenes" és "függő" beszéd.
Irodalomjegyzék (ajánlott)
A "Tanuljunk nyelveket" sorozatból az olasz
I-II-III. kötetei. Tankönyvkiadó, Budapest. - Ablonczyné
Dr. Mihályka Livia-Scholtz Kinga: 1000 Domande - 1000
Risposte. Lexika, Budapest, 1995. - Angelini, Maria
Teresa-Fábián Zsuzsanna: Olasz igei vonzatok. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. - Angelini-Móritz György:
Gyakorlati olasz nyelvtan. Tankönyvkiadó, Budapest,
1988. - Antal-Koltainé: Olasz nyelvtan a középiskolák
számára. Tankönyvkiadó, Budapest. - Az "Európa
zenéje" c. sorozatból (Zeneműkiadó) az olasz zenével
foglalkozó kötetek (C. Orselli: A madrigál és a velencei
iskola. 1986; Lise-Rescigno: A 18. századi opera Scarfattitól
Mozartig. 1986; Marchesi: Giuseppe Verdi. 1986). - Az
olasz irodalom a XX. században (szerk.: Szabó György).
Gondolat, Budapest, 1967. - Babits Mihály: Az európai
irodalom története. - Burckhardt, J.: A reneszánsz Itáliában.
Budapest, 1981. - Chastel, A.: Itália művészete. Corvina,
Budapest, 1973. - Fábián Zsuzsanna: Chi la dura, la
vince. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. - Fábián Zsuzsanna:
Olasz-magyar melléknévi vonzatszótár. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest, 1996. - Fajth Tibor: Itália útikönyv. Panoráma,
Budapest, 1969. - Garin, E.: Rene-szánsz és műveltség.
Budapest, 1987. - Gombrich, E. H.: A művészet története.
Budapest, 1988. - Hearder, H: Olaszország rövid története.
Maecenas, 1992. - Herczeg Gyula: Kis könyv az olasz
nyelvről. Budapest, 1984. - Herczeg Gyula: Olasz leíró
nyelvtan. Terra, 1970. - Jászay Magda: Párhuzamok és
kereszteződések - A mag-yar- olasz kapcsolatok történetéből.
Gondolat, Budapest, 1982. - Kristó Nagy István: A világirodalom
története. Trezor, Budapest, 1993. - Kupcsik Éva: Olasz
Prepozíciók. IKVA, Budapest, 1994. - Lizzani, Carlo:
Az olasz film (1895-1979). Gondolat, Budapest, 1981.
- Madarász Imre: Az olasz irodalom antológiája. Nemzeti
Tankönyv-kiadó, Budapest, 1996. - Madarász Imre: Az
olasz irodalom története. Budapest, 1993. - Szerb Antal:
A világ-irodalom története. - Világirodalmi kisenciklopédia,
Olasz irodalom fejezet. Gondolat, Budapest, 1976. 2.
kötet, 717-725. o. - Világirodalmi lexikon, Olasz irodalom
fejezet. Akadémiai, Budapest, 1984. 9. kötet, 602-620.
o.
A képzés (ELTE Bölcsészettudományi Kar, olasz
szak)
a) nyelvi képzés: nyelvtan, fordítás, fogalmazás, szövegértés,
beszédkészség
b) irodalomtörténeti tárgyak
c) nyelvészeti tárgyak: leíró nyelvtan (mai olasz nyelv),
nyelvtörténet, dialektusok
d) országismereti tárgyak: művészettörténet, történelem,
(kulturális) földrajz, olasz-magyar kapcsolatok, zenetörténet
e) nyelvpedagógiai képzés (tanárszakot is végzőknek)
f) latin
g) tanárképzés: pedagógia, pszichológia (csak tanárszakot
is végzőknek)
A diplomához kapcsolódó egyéb követelmények (ELTE Bölcsészettudományi
Kar, olasz szak)
Az egyetemi diploma egyenértékű a felsőfokú C típusú
állami nyelvizsgával. Ezen felül a diplomához még egy
alapfokú C típusú állami nyelvvizsgát kell szerezni.
Elhelyezkedési lehetőségek a diploma után
olasz nyelv szakos tanár - kutató - kulturális terület
- idegenforgalom
A következő felsőoktatási intézményekbe lehet
olasz nyelvből felvételizni:
- Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely
- Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar
(bizonyos szakok)
- Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
- Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi
Kar
- Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanárképző Főiskolai
Kar
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi
Kar
- Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
- Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
- Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai
Kar
(Az ELTE BTK-n egyszakosként is lehet olaszt tanulni,
a többi bölcsészettudományi és tanárképző karon csak
szakpárokra lehet jelentkezni!)
|
